Kampány végéhez közeledünk. Ilyenkor mindenki belead anyait-apait, meghívja a Magyar Országgülés elnökét, vagy akár a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, hogy csak a nagy neveket említsem. Ezek az emberek meg eljönnek, elmondják az egység nevében, hogy a magyarok épp melyik részét támogatják, aztán hazamennek, mi pedig kapkodjuk a fejünket. Nagyanyám mondogatta kisgyerekkoromban, ha valami általam elkövetett galibát fedezett fel – akkor még viccesnek tartottam, nem értettem a lényegét, és csak nevettem -, hogy “fiam, belefingtál a lisztbe s elfuttál”…
Valahogy így vagyok én is Németh Zsolt tegnap elhangzott szavaival.
És mielőtt valaki azt feltételezné, hogy most rugdosni fogom Németh Zsoltot, hadd mondjam el hamar, hogy nem azért rakosgatom most itt sorba a betűket, hogy a kampány hevében szidjam azt az embert, akivel a kilencvenes évek elején igen sokat sörözgettünk, beszélgettünk Bálványoson, Pesten, bárhol. És akinek személyesen is megtettem, és itt is megköszönöm a kiállását a Mikó-ügyben. De a szabad véleménnyilvánítás jogán hadd legyen szabad kommentálnom kijelentéseit.
Azt mondja ugyanis Németh Zsolt, hogy Új egységet kell megteremteni. Olyannyira nyomatékosan, hogy ma már számos néppárti száj ugyanezt tátogta a médiában vagy az oly divatossá vált közösségi portálokon, hogy még az audiovizuális média is szemlézi őket. Új egység tehát, amely értékekek alapul. Olyan Új egység (így láttam ma viszont e szófordulatot a médiában, nagy Ú-val, így adom én is tovább…), amelyre még Kövér László is megadta a definíciót, amikor azt mondta, hogy az RMDSZ kilencvenes évek eleji arca lenne a megfelelő, mert bezzeg ’96 óta kormányon lévén nem nagyot alakított. Azt persze nem mondja, hogy ennél többet aligha lehetett volna a demokrácia eszközeivel, illetve hogy enélkül viszont az égadta világon semmi sem lett volna. Arról nem is beszélve, hogy piszkosul meglepődtem, amikor ezt hallottam, ugyanis azok az emberek dícsérik hirtelen az RMDSZ kilencvenes arcát, akik akkor leköpték volna Domokos Gézát, felakasztották volna a “neptunosokat”.
No de vissza az Új egységhez. Azt mondja Németh Zsolt – meg is hatott rendesen -, hogy a környező országok tapasztalata azt mutatja, hogy a megosztottság káros a magyar közösségekre. Éppen ezért a magyar kormánynak nem érdeke és nem is támogatja a pártoskodást és a megosztottságot. No, nyomjuk meg a “pause” gombot egy pillanatra. Tiszta sor, a környező országok tapasztalata látszik, ezt szerettük volna mi is elkerülni! És persze, hogy a magyar kormány nem támogatja a megosztottságot! Ezért hozta létre a demokrácia központokat, amelyek ma mind egy szálig pártszékházakká váltak. Na jól becsaptak titeket, kedves Zsolt, ha tudtátok volna, hogy ez lesz belőle, biztos sosem támogattátok volna… Nem beszélve a felavattuk.ro, matrica, meg egyéb gyönyörűségről, amelyek pénzforrása kizárásos módszerrel elég könnyen végigvezethető.
És akkor folytassuk: olyan Új egység kell – mondja Németh Zsolt -, és olyat tud támogatni a magyar kormány, amely nem pártvonalon, hanem értékrend mellett alakul ki. Nyilván nem is akármilyen, hanem hangsúlyosan nemzeti értékrend mentén. Tiszta! Van Romániában nem egészen 1.300.000 magyar, ennek kb. a fele nem biztos, hogy Fidesz-párti, tehát mondjuk liberális gondolkodású, netán szociáldemokrata, akár anarchista, vagy esetleg nem is érdekli ez az egész. Akkor ezeket az embereket már nem is lehet támogatni, mert értékrendjük nem felel meg az Új egység elvárásainak, vagy túlozva: nem is magyarok?
Azért nem tudtam visszafogni a véleményemet, mert az RMDSZ ma is ilyen: benne helye van szürkének, tarkának, pirosfehérzöldnek. Vegyük a legbeszédesebb példákat: Eckstein-Kovács Péter mindig is más arc volt, de soha eszébe se jutott, hogy a mássága egyben más pártot is kell jelentsen. Ráadásul véleményem szerint a legszínesebb RMDSZ-es kampányfigura. Ott van Frunda, akinek az elmúlt időszakban rendkívül eltérő véleménye volt igen sok kérdésben. Vagy a gyűléseket mindig hangulatossá tevő Katona Ádám. Ő se futott el. Vagy a szociáldemokrata platform. És folytathatnám.
Nos ők is, mind-mind magyarok… Én azt szeretném, ha a mindenkori magyar kormány valóban nem pártvonal mentén, de ne is egy adott és eleve megszabott értékrend mentén támogatná a külhoni magyarságot. Hanem egyszerűen azért, mert magyarok. Akármilyenek: szürkék, tarkák, pirosfehérzöldek – magyarok. Pusztán csak magyarok. Ezért – és nem másért – nekik is kijár az anyaország Alkotmányában rögzített támogatás.

Elküldve: 2012. June 7., 13:07-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Responses are currently closed, but you can trackback from your own site.