A D.A. szövetség

Parlamenti folyósókon hallottam, hogy a DA szövetség nem halt meg, csak átalakult: eddig “Dreptate şi Adevăr” volt, most “Dreptate şi Autonomie”. Nem rossz…

Érdekes egyébként összehasonlítani a DA szövetség életének és halálának történetét a Fidesz és az SZDSZ 1990-91-es korszakával. E két párt is megközelítőleg azonos súllyal indult a kilencvenes évek elején, akkoriban együtt. Később a magyar liberális párt eltávolodott, és 1994-ben létrejött az első szociál-liberális kormányzat. A Fidesz eközben jobbra tolódott, gyakorlatilag az MDF szavazótáborát tizedelve meg, de velük együtt sikerül kormányt alakítaniuk 1998-ban. Ma a Fidesz abban a helyzetben van, hogy nem tud teljes mértékben elhatárolódni az ilyen-olyan téren dobigálók, gyújtogatók társaságától, mert a Jobbik, a MIÉP és a ki-tudja-már-követni-milyen-nevű kezdeményező bizottmányok által felkorbácsolt hadak szavazatai jól jöhetnek majd még.
A történet másfél évtizeddel később megismétlődik Romániában: a DA szövetség léte és letűnése vészesen hasonlít a Fidesz-SZDSZ egykori együttlétére. A Nemzeti Liberális Párt itt is megszakította idilljét a Demokrata Párttal, ez utóbbi egyre inkább jobbra tolódik, és minden bizonnyal sikeresen fogja majd magához vonzani azokat a szavazókat, akiket Becali fantázia-pártja megmozgat. Azt sem tartom kizártnak, hogy a populizmusban oly nagyon közelálló két figura – Becali és Basescu – fog még együtt borozni a politikában is. Így lesz itt is kétpólusú rendszer…..

58 válasz: “A D.A. szövetség”

  1. Brumi

    Aha, es a ballib szerepet vajon ki tolti majd be? Mert a NEMZETI Liberalis Partbol nem neznem ki(a PSDbol meg plane nem)…megaztan ne keressunk parhuzamot ott ahol nincs. A magyarorszagi ket polus legalabb 150 evre tekint vissza, mig Romaniaban most van valami kialakuloban tarsadalmi szinten. Az a valami viszont lehet, hogy nagyon nem fog tetszeni nekunk.

  2. teddy

    Bájos ez a cikk. A PD nyilván szélsőjobb párt, viszont a PC kifejezetten magyarbarát, a PNL is egy internacionalista tömörülés, igen, igen.
    És az RMDSZ egy igazi reformer társaság, éppen ezért lépett ismét szövetségre, mondjuk ki, a PSD-vel.
    A PSD pedig sohasem pengetett naci húrokat, és nem Iliescu a tiszteletbeli elnöke, aki a PRM elnökének sosem adott állami kitüntetést.
    Röviden, a párhuzam a magyar politika fejlődésével ragyogó éleslátást mutat, még több ilyen bejegyzést!

  3. Kendeffy

    Azért elég meredek összehasonlítani a magyar és román pártrendszert. Arról nem beszélve, hogy a PD is posztkommunista emlőkből táplálkozik, még a FIDESZ és SZDSZ nem. Habár a Kóka-féle SZDSZ már inkább a MASZOP egy szociálliberális frakciójának tűnik.

  4. M.Zoli

    Egy másik párhuzam: a DP szalámizó taktikája is veszélyesen hasonlít a Fidesz Kisgazdapárthoz, MDF-hez való viszonyulásához, főleg utóbbi démonizálásához. Ugyanakkor az természetellenes volt, hogy Romániában a liberális pártnak 20% körüli tömegbázisa legyen.

  5. M.Zoli

    Brumi, csak egy kérdés: a 150 év alatti párttörténet azt mutatja, hogy folyamatos volt a két szekértábor, vagy voltak kisebb szünetek (pl. a két háború között)?

  6. Nagy István

    “Ma a Fidesz abban a helyzetben van, hogy nem tud teljes mértékben elhatárolódni az ilyen-olyan téren dobigálók, gyújtogatók társaságától, mert a Jobbik, a MIÉP és a ki-tudja-már-követni-milyen-nevű kezdeményező bizottmányok által felkorbácsolt hadak szavazatai jól jöhetnek majd még.” írja a bloggazda.

    Háááááááááááááát, osztva az előttem írók lehetetlen párhuzambaállítással kapcsolatos bejegyzéseit az én torkomon a fenti mondat is megakadt. A felkorbácsolt hadak képével végképp nincs mit kezdjek. Hogy is írta valaki fennebb: politikai éleslátás …

    Jut eszembe, szívesen olvasnék ehelyt közéleti és nem csak pártéleti bejegyzéseket is.

  7. B.A.

    Dreptate si autonomie… Hmmm, hogy a PNL dreptate… egye fene. De az RMDSZ autonomie… erre nincs mit mondjak
    Ezt hozzátéve az előttem szólók politikai éleslétásához :D ez a bejegyzés maga a szürrealizmus

  8. Árus Zsolt

    Erõtlen kísérletecske.
    Most, amikor a kormány megszavazásának az volt a feltétele, hogy az RMDSZ meg bár nem is beszél az autonómiáról?
    Nevezzük inkább Duma és Árulásnak.

  9. kesztió

    Kedves Nagy István és a többiek,

    Lámlám, milyen rosszul esik, mikor kénytelen-kelletlen felbukkannak a Fideszt a romániai PD-vel párhuzamba állító evidenciák. Pedig bizony, hogy ugyanabból a matériából gyúrták mindkettőt…

    A különbség persze annyi, hogy a magyar jobboldaliság az nemes, felemelő, nemzetmegtartó eszme, a románoknak viszont hogy is van képük jobboldaliaknak lenni. :D

  10. kesztió

    Ja, és ne haragudj, Zsolt, most egy kicsit személyeskedő leszek, de tényleg régóta furdalja az oldalam:

    a (nemzet)árulás szintagmán kívül van nektek még valami egyéb is a társadalompolitikai kifejezéstáratokban?! Mert mindenre ez ugrik be nektek…

  11. Nagy István

    Hát kedves kesztió én személy szerint a FIDESZ-t soha nem állítanám párhuzamba a PD-vel.
    A FIDESZ sem olyan jobboldali párt, mint a Coposu féle Parasztpárt volt, de a PD meg végképp nem olyan.
    Szerintem a PD a PSD ifjúsági tagozata, ha úgy tetszik a PCR kádertartaléka.

  12. M.Zoli

    kesztió,
    A politika egy hajó. A magyar hajó jobbra kéne húzzon szerintem, mert nagyon kiüresedett a nemzet fogalma Mo.-n, ha nem hiszed járj utána (nézzél egy kicsit szét Mo.-n). A román hajó pedig húzzon szépen egyenesbe, hiszen minduntalan jobbra (a nacionalizmus) irányába húzzák.
    Tehát, a két párt módszerei hasonlítanak ugyan egymásra (kemény szókimondás stb.) vagy a te szavaiddal ugyanabból az anyagból gyúrták mindkettőt, de teljesen más masszán ,,dolgoznak”.

  13. kesztió

    Kedves Nagy István,

    Lehet, hogy megszokták már tőlem a meghökkentő kijelentéseket, de szerintem alapvető tévedés baloldalinak skatulyázni a volt romániai (és jelenlegi észak-koreai, kubai, stb.) kommunista rendszert, sőt.

    Nézzük csak a következőket:

    – nacionalizmus
    – erőteljesen konzervatív álláspont majd’minden kérdésben, mint liberalizmus- és globalizációellenesség, abortusztilalom, prüdéria, uniformizálási törekvések (egyenruha), stb.
    – a közösségi érdek egyéni érdekek elé helyezése
    – külső és belső ellenségek elleni szüntelen harcra kiélezett ideológia
    – halálbüntetés
    – szexuális kisebbségek jogainak el nem ismerése

    A fentiek egyértelműen jobboldaliságra utalnak. Úgyhogy A PD kommunista gyökerekkel nyugodtan lehet jobboldali, sőt. Erőteljes kommunista gyökerekkel bír a Becali-, sőt a Vadim Tudor-féle két román szélsőjobboldali párt…

  14. kesztió

    Kedves Zoli,

    nem vitatom, hogy válságban van a nemzetfelfogás Magyarországon, és bizonyos szempontból ezt kiüresedésnek is lehet nevezni. Azt viszont határozottan ellenzem, hogy erre a jobboldaliság lenne a gyógyír.

    Szerintem a jobboldal erőltetett, „magyarságunk mindenek felett” hozzáállása legalább olyan káros az egészséges magyarságtudat szempontjából, mint a baloldal ún. nemzetietlen viszonyulása. Ha egyszer valamitől kezdünk megcsömörölni, bár átmenetileg is, nem az a megoldás, hogy csakis tovább erőltessük, míg pirosfehérzöld folyik már a csapból is, vagy ráadásul arra az elvtelen játszmára kényszerítsük a társadalmat, hogy „jó magyarokban” és „rossz magyarokban”, hazafiakban és hazaárulókban gondolkozzon, és az legyen a fő foglalatosság, hogy mindenki bizonygassa a másikról, hogy kevéssé igazi magyar, mint ő.

    Hidd el, hogy én is büszke vagyok Arany Jánosra, Irinyi Jánosra meg Neumann Jánosra, és pont úgy elérzékenyülök a Himnusz akkordjaira, mint más, de nem engedhetem meg magamnak, hogy ez legyen az elsődleges szempont az életemben.

    Ismered a brechti aforizmát? „Jaj annak a népnek, melynek hősökre van szüksége!”

  15. Árus Zsolt

    kesztiónak:
    Vicces vagy!
    Ha egy adott esetben valaki nemzetárulást követett el, akkor szerinted mikeppen kell nevezni?
    Másképp: ha valaki folytonosan nemzetárulást követ el,akkor egy idõ után mát nem kell nevén nevezni a cselekedetét?
    Ha úgy gondolod, hogy az RMDSZ ezen cselekedete nem nemzetárulás, akkor mondd ki, s persze indokold is.

  16. kesztió

    Már elnézést, Zsolt, de ki az ördögnek képzeled magad, hogy nemzetárulózol, s utána engem teszel oda, hogy indokoljak vagy cáfoljak?! Ha vádolsz, nem a te kötelességed, hogy érvekkel alátámaszd?

    Ahogy a legutóbbi transindexes olvasói levelemben is láthattad, nem értek egyet az RMDSZ-en belüli antidemokratikus praktikákkal, de innen a nemzetárulásig még sok van. Legalábbis addig a nemzetárulásig, amit számomra jelent ez a szó. Mert ha azt a felfogást nézzük, hogy mindenki, aki másképpen látja–gondolja a dolgokat, nemzetáruló, akkor tényleg igazad van…

    Amúgy, ha már itt tartunk: szerintem az autonómiának figyelemreméltó mértékben pont a SZNT tett keresztbe.
    Ha ültetek volna a gumóitokon, nem hecceltétek volna fel a közhangulatot, nem kerültétek volna a párbeszédet tüntetően a székelyföldi románsággal, és főleg nem az lett vona a legfontosabb nektek, hogy rovásírással faragott zászlórúdra csavart pirosfehérzöld bannert lengessetek úton-útfélen,

    lehet, már rég lezajlott volna, csendben, feltűnés és fölösleges magyarkodás nélkül is a régiósítás TERMÉSZETES folyamata, ami már nagyon közel áll ahhoz, amit mindannyian szeretnénk. Így viszont a HALADÓ ROMÁN ÉRTELMISÉG SZEMÉBEN IS vörös posztó az autonómia… Köszönet érte, SZNT!

    A fentiek alapján akkor én is lenemzetárulózhatnálak, nem?! Hiszen az én szememben pont te vagy az, aki úgymond a nemzet érdekei ellen cselekszik. Természetesen miért fárasszam magam, hogy megtárgyaljam veled a nemzet érdekeit, vagy esetleg megvitassuk, hol érdemes és hol nem kompromisszumokat kötni az ésszerűség oltárán? Nem egyszerűbb, hogy nem értesz egyet velem, s akkor nemzetárulónak titulálhatlak? :D

    Nos, ha az előbbi bekezdésben vázolt megközelítés neked sem tetszik, akkor kis bölcsesség, empátia, esetleg tízig számolás nem árt, mielőtt lenemzetárulózunk valakit. Hátha néha az ellenfélnek is igaza lehet…

  17. Nagy István

    Kedves kesztió!
    Ez a tétele mindent elárul: “– szexuális kisebbségek jogainak el nem ismerése”.

    Egyébiránt én a földközeli PD-seket máskmilyennek látom, mint amilyeneket Ön vizionál.

  18. Nagy István

    kesztió nem engedheti meg magának, hogy a magyarsága legyen az elsődleges szempont az életében.
    Addig rendben van, hogy korgó gyomorral nem lehet himnuszt énekelni, de amikor valaki azt mondja, hogy magyar és közben a magyarságukat értékként megélőket cukkolja, az egyáltalán nem vall egészséges lélekre.

  19. kesztió

    A magyarságomat értékként élem meg, de nem ez az elsődleges szempont az életemben.

    Példának okáért szívesebben vagyok együtt egy kellemes, értelmes, jóindulatú, széleslátókörű emberrel, mint egy faragatlan, primitív, agresszív bunkóval, még akkor is, ha előbbi román és utóbbi magyar.

    Szóval akkor hol itt az ellentmondás vagy a beteg lélek?

  20. Nagy István

    Ott a beteg lélek, hogy a primitív bunkóra magyart, és nem hottentottát asszociál!

  21. kesztió

    Kedves Nagy István,

    ezt írja:
    »Ez a tétele mindent elárul: “– szexuális kisebbségek jogainak el nem ismerése”.«

    Nos, lehet vitatkozni, hogy szeretjük-e őket vagy sem, de Ceausescuék BÖRTÖNBE zárták őket, egyikük-másikuk ott pusztult a cellában, mert társaik szabályszerúen kikészítették őket, a hatalom cinkos beleegyezésével.

    Úgyhogy itt már nem elvekről van szó, hanem emberek kicsinálásáról. És bűn vagy nem bűn, embertársaink talán mégiscsak más bánásmódot érdemelnek…

  22. kesztió

    „Ott a beteg lélek, hogy a primitív bunkóra magyart, és nem hottentottát asszociál!”

    Ez már nem nemzetimádat, mégcsak nem is nacionalizmus, hanem annál is súlyosabb…

    Ne legyünk már ennyire elfogultak. Nem azt montam, hogy minden magyar bunkó, sőt. De azért tény, hogy annyi bunkó magyarral találkoztam már életemben, határon innen és túl, hogy globális felmelegedés előtti Dunát is lehetett volna rekeszteni velük.

  23. Nagy István

    Még hogy nem beteg a lelke: “annyi bunkó magyarral találkoztam már életemben, határon innen és túl, hogy globális felmelegedés előtti Dunát is lehetett volna rekeszteni velük.”
    Dunát rekesztene emberekkel és egészséges????????

    Egyébiránt a bunkóság faj és fajtafüggetlen. Az összpopuláció 70%-a genetikai adottságai révén képtelen alkotó szellemiségű lenni. Ezt a magyarságra kihegyezni nemzetellenesség!

  24. kesztió

    Ez már igen! :D
    Tekintetbe véve, hogy én csak annyit jelentettem ki: egy esetleges jófej román és esetleges bunkó magyar közül inkább a románt választanám.

    1. Ezt úgy (félre)érteni, hogy a magyarságra hegyezem ki a bunkóságot, szerintem komolytalanségra vall.
    2. Ha valakik ilyen könnyedséggel sütögetik a nemzetellenesség bélyegét, fenntartom magamnak a jogot, hogy ne vegyem komolyan se a kifejezést, se a pufogtatóit.

  25. Árus Zsolt

    kesztiónak:
    Hogy rövid legyek, csak egy példát mondok.
    2004 vége óta, mióta ismét nyíltan a kormány tagja az RMDSZ, folyamatosan azt sulykolják, hogy a kisebbségi törvényük a szórványmagyarság megmaradásának a záloga, s majd ha azt elfogadt a a parlament, lehet további lépéseket tenni Székelyföld autonómiája irányába. S akkor kérdem én: két év helybenjárás után, most, az új kormány megalakulásával hány százalék az esélye annak, hogy a parlament elfogadja a kisebbségi törvényt? Más szavakkal: ezzel a cselekedtetével (szerepet vállat az új kormányban, s az a szociáldemokraták támogatásával nyugodtan kihúzhatja a ciklus végéig) az RMDSZ növeli vagy csökkenti annak az esélyeit, hogy a parlament a tórvényt elfogadja? Szerintem csökkenti, s ezáltal Markóék olyat tettek, amivel az általuk fontosnak nevezett (amúgy gyenge cikória) célt lehetetlenítik el. S akkor még hol vagyunk a valódi autonómiától, a magyarság reális érdekeitõl?
    Azon pedig, hogy az autonómiát úgy lehet elérni, hogy nem csapunk nagy zajt, hanem szépen, csendben meggyõzzük a románokat, engedd meg, hogy szépen csendben mosolyogjak.

  26. Árus Zsolt

    kesztiónak:
    Hogy rövid legyek, csak egy példát mondok.
    2004 vége óta, mióta ismét nyíltan a kormány tagja az RMDSZ, folyamatosan azt sulykolják, hogy a kisebbségi törvényük a szórványmagyarság megmaradásának a záloga, s majd ha azt elfogadt a a parlament, lehet további lépéseket tenni Székelyföld autonómiája irányába. S akkor kérdem én: két év helybenjárás után, most, az új kormány megalakulásával hány százalék az esélye annak, hogy a parlament elfogadja a kisebbségi törvényt? Más szavakkal: ezzel a cselekedetével (szerepet vállat az új kormányban, s az a szociáldemokraták támogatásával nyugodtan kihúzhatja a ciklus végéig) az RMDSZ növeli vagy csökkenti annak az esélyeit, hogy a parlament a tórvényt elfogadja? Szerintem csökkenti, s ezáltal Markóék olyat tettek, amivel az általuk fontosnak nevezett (amúgy gyenge cikória) célt lehetetlenítik el. S akkor még hol vagyunk a valódi autonómiától, a magyarság reális érdekeitõl?
    Nekik személyesen ellenben jó üzlet ez, remélem nem kétled te sem.
    No de akkor vajon lehet-e joggal önzõ és nemzetellenes cselekedetrõl beszélni? Szerintem igen.
    (Azon pedig, hogy az autonómiát úgy lehet elérni, hogy nem csapunk nagy zajt, hanem szépen, csendben meggyõzzük a románokat, engedd meg, hogy szépen csendben mosolyogjak.)

  27. Árus Zsolt

    (Az elsõ félkész változat hanyagolandó.)

  28. kesztió

    Amit ti akartok, azaz nemzetállamocskát Székelyföldön, valóban csak nagy zajcsapással lehet elérni, pontosabban úgy sem. Amit autonómiának neveznék, azaz egy régió bizonyos szintű (lehetőleg minél nagyobb) önrendelkezése, pont olyan érdeke a székelyföldi román elitnek, mint a székelyeknek. A románoknak viszont frászuk van az egésztől, mert talán nem egészen alaptalanul félnek a nemzetálamos forgatókönyvtől.

    Hogy miért vagyok olyan bizonyos abban, hogy nemzetállamot akartok?
    Túl azon, hogy tüntetően nem konzultáltok a románokkal (pedig szerintem lenne kivel), például a ditrói nagygyűlésen a legnagyobb banner piros-fehér-zöld (sic!) volt, a felső csíkon magyarul kérte az autonómiát, a középsőn angolul, az alsón pedig – na mit szólsz? SZÉKELYÜL. Rovásírással. Még véletlenül sem románul! Minek is azt? Amikor mindössze negyedét tennék ki a majdani Székelyföldi (és NEM SZÉKELY!!!)Autonóm Régió lakosságának?! :D

    Na most képzeld el a románt, amikor piros-fehér-zöld bannert lát egy – önrendelkezés ide vagy oda, de – mégis csak Románia részét képező majdani autonóm régió szimbóluma képpen, és azt is megdöbbenéssel nyugtázhatja, hogy a majdani autonóm régióban az angol is fontosabb nyelv lesz, mint az ő anyanyelve. Mindez persze premier plánban, a közszolgálati adó fő híradójában. Ezek után te nem rohannál elsőként Gigi pártjába iratkozni? :D

    Zsolt, te értelmes ember vagy, nem most hallok/olvasok először tőled. Tudsz a fentiekre ésszerű magyarázatot adni? És arra, hogy miért nem lehet fölösleges rongyrázás nélkül végigcsinálni az egészet? A fenti nem elszigetelt eset, habár ennyire durva cucc mindjuk azért tényleg nem túl gyakori. De mint jelenség létezik és meghatározó – és ezt te is jól tudod.

    Nem Jancsi bácsit kell hogy meggyőzzétek, nem neki kell hogy kampányoljatok, ő ejsze jobban is akarja az autonómiát, mint ti. A brüsszeli biztosnak pedig nem mond sokat a rovásírás, a piros-fehér-zöld zászló pedig csak még jobban elbizonytalanítja, hidd el. Tényleg ennyire nem hisztek abban, hogy értelmes, patnerképes románok élnek jó számban Székelyföldön? Egyetlen autonómiapárti petíció egyetlen román civil szervezettől ezerszer többet érne, mint a nemtomhány naggyűlés!

    Szerintem gondolkozzatok el ezen – feltéve, hogy nem késő már az iránykorrekció…

  29. kesztió

    És válasz a másik kérdésedre:

    Pillanatnyilag – ha tetszik, ha nem – az egyedüli többé-kevésbé tárgyalóképes alakulat nemzetiségi kérdésekben a Nemzeti Liberális Párt, hacsak az 1–2 százalékos vagy az alatti zsebpártocskákat, mint a parasztpárt, PIN, stb. nem számoljuk. Előrehozott választás esetén a PD valamelyik jobboldali erővel szövetkezve (PNG) simán kormányt alakíthatna, főleg, hogy vezérüket egyetlen dolog érdekli: a hatalom.

    Kérdés, hogy rózsásabb lesz a helyzet egy PD-s kormányzás esetén?

    Az előző hozzászólásod természetesen megállja a helyét, azt az apróságot leszámítva, hogy azt a tényt, hogy az alternatíva legalább annyira pocsék, simán elhallgattad.

    Nem állítom, hogy biztosra igazam lenne, hogy tisztán látom a dolgokat, lehet, neked jobb rálátásod van, de az azért biztos, hogy távolról sem annyira fekete–fehér a szitu, hogy csuklóból lehessen nemzetárulózni.

    Egy dolgot még hozzátennék: a véleménykülönbségtől függetlenül azért köszönöm a feltűnően higgadt, civilizált hangnemedet, tisztelet érte, elég ritka madár a blogkommentekben… :)

  30. M.Zoli

    kesztió,
    ,,Szerintem a jobboldal erőltetett, „magyarságunk mindenek felett” hozzáállása legalább olyan káros az egészséges magyarságtudat szempontjából, mint a baloldal ún. nemzetietlen viszonyulása.” – ra röviden reagálnék.
    Ha a magyar jobboldal szerinted ezt hírdette, hogy ,,magyarságunk mindenek felett” akkor azt kell mondjam, hogy más frekvenciákat fogunk be, mert én nem vettem ezt a fajta üzenetet. Sokkal inkább, egy mérsékelt, pozitív és előremutató jövőképet (Hajrá Mo, Hajrá Magyarok), amely ráadásul befogadó is (hiszen a ,,Hajrá Mo.” része a magukat nem magyarként meghatározókat is befogadja), szóval egy kicsit erős erre az üzenetre azt mondani, hogy ,,magyarságunk über alles”.
    S a gazdaságpolitikát tekintve még Kopátsy is elismeri, hogy sokkal egészségesebb volt a merész, optimista politika amit a jobboldal hírdetett, szemben a betegesen pesszimista baloldali gazdaságpolitikával amit Bokrosék vittek véghez.
    A kommunista rendszerek baloldaliak voltak-e vagy sem? Lényegtelen, mert egypártrendszer volt, nem volt lehetőség ellenzéki véleményekre. De hogy az utódpártok miért a baloldalon kötöttek ki, arra biztos elfogadod azt a választ, hogy azért mert csak egy dolog érdekelte őket: a hatalom akár populista eszközök árán való megtartása. S ezt nálunk a nacionalizmussal fűszerezték. Ebben különbözik Mo. és R., hogy a baloldal Mo.-n nem használta fel ezt a nacionalizmust sem trükként, ráadásul a társadalmi kohézió erősítésen sem dolgozott. Ezután lépett fel a fidesz a kiigazitási szándékkal. Én erre mondom, hogy jobbra kell húzni Mo.-n a hajó rúdját, mert nagyon individualista irányba ment el a társadalom.

  31. M.Zoli

    Visszakanyarodva az eredeti témához, a kormányátalakításához, szerintem elég veszélyes az rmdsz lépése, mert elkötelezni látszik magát a baloldal mellett, vagy a baloldalivá kinevezett, vagy a baloldalra áttaszított NLP mellett. Ez a párt lesz a következő választások bűnbakja, a Parasztpárt mintájára rajta fogják a választók elverni a port. S ha még az Rmdsz-t is felelőssé lehet tenni, akkor egyesek itt nagyot fognak kaszálni, mármint az új jobboldali többség könnyen kibújik majd az alól, hogy a magyarság képviselőit bevegye a kormányba. Szóval kéne egy jobboldali erőkkel együttműködni képes magyar szárny, pl. az MPSz, amely valahogy a belső magyar választások után hatalomra jutva képes lenne a magyarságot képviselni jobboldali kormány esetén is. Az rmdsz megmaradna a baloldali kormányok partnerének. Én attól félek, hogy az rmdsz lehet majd a veresposztó, a románság SZDSZ-e, (amely pl. a státustörvény ellen szavazott, tehát jobb szó híján a nemzetépítés ellenfele).
    Álmodtam én, M.Zoli.

  32. Auto? No mia?

    Autonómiaaaa?
    Ugyan, nyugalom, amíg az UDMR kormányon van, addig egészen biztosan nem lesz semmi ilyesmi.
    Mondjuk utána sem nagyon, de most legalább van ki keresztbe tegyen minden ilyesminek is, miközben elárul és bizniszel.

  33. kesztió

    Zoli,

    amíg te a baloldalt használod szitokszóként, én pedig a jobboldalt, nem fogunk túlságosan egyetérteni :D ,
    de nekem azért úgy tűnik (bár lehet, hogy tévedek), hogy romániában csakis egy pragmatikus, haladó szellemű, kozmopolita, szabadelvű, a nemzetállamon és ortodox államvalláson túllépni képes alakulat tudná előbb-utób felválallni az autonómiát román részről, azaz nagy valószínűséggel egy bal– balközép alakulatról lesz majd szó.
    Ehhez pillanatnyilag legközelebb (ami sajnos nem feltéltenül jelenti azt is, hogy közel) a NLP áll, márcsak az erőteljes fiatalítást követően is.

    Ami a magyarság über alles-t illeti, a jelenség valóban bonyolultabb, minthogy visszkézből a jobboldal nyakába lehessen varrni, ráadásul a jobboldal skálája Magyarországon igen színes, kezdve a MDF-től a Fideszen át a Jobbikig, viszont egy dolgot illetően mégis csak a jobboldalt teszem felelőssé: az ők–mi, magyarok–idegenek diskurzust, illetve „ki van itthon és ki nem, ki az igazi magyar és ki nem Magyarországon” köztudatba implantálását és az ezzel együtt ébredező nacionalizmust nagyjából a jobboldal számlájára írhatjuk.

  34. M.Zoli

    kesztió,
    A székelyföldi kezdeményezések kapcsán kifogásolod azt, hogy a nyitott románokat nem voltak képesek még az ügy mellé állítani. Itt szerintem elfeledkeztél a székelyföldi adottságokról. Hogy te Kolozsváron találkoztál másfajta véleménnyel is az rendben van, de legközelebb mondd meg kérlek ezen nyitott, széleslátókörű román polgártársainknak, hogy legyenek szivesek elmenni Székelyföldre és ott is kifejteni empatikus vagy javító szándékú véleményüket, ha van. Eddig ugyanis ott a román fél részéről Casuneanok (SzDP) voltak a hangadók. Újabban Strachinaru (DP), akik még az MPSz tündöklése idején az Rmdsz-t magasztalták, újabban már erre is kígyót-békát mondanak. A civil szerveződések egyike az a bizonyos Manolachescu kimondta a székelyföldi román politikai élet alfáját-omegáját: a szekusbefolyás. Ő az ettől való megszabadulást tekinti első rendűnek – elmondása szerint. Ugyanaz a személy viszont visszautasította a ,,román autonómiaharcos” minősítést.

  35. M.Zoli

    kesztió,
    Nem szitokszóként használtam a baloldali kifejezést, csakis gyakorlatias, érdekérvényesítő képességünk megtartásáért aggódok.

  36. M.Zoli

    kesztió,
    ,,úgy tűnik (bár lehet, hogy tévedek), hogy romániában csakis egy pragmatikus, haladó szellemű, kozmopolita, szabadelvű, a nemzetállamon és ortodox államvalláson túllépni képes alakulat tudná előbb-utób felválallni az autonómiát” – írod.
    Ezt el tudom fogadni, de ha nem ma akkor mikor? Most adottak a feltételek, legközelebb úgy 10 év múlva, mert ezen erők legközelebb akkor lesznek kormányképesek.

  37. kesztió

    Ha viszont Manolachescutól megkérdeznéd, hogy akarja-e a régiósítást és a decentralizációt, mindjárt helyeselni fog. :D

    Ha pedig rákérdezel, hogy is van ez, a logikai bukfencre rávilágítandó, zavartan fogja rávágni, hogy hát igen, ő valójában az etnikai alapú autonómiát ellenzi.

    Hát magasságos egek, világítsátok már meg a fejeket: NEM etnikai autonómiát akarunk, hiszen akkor falvakat, de házakat, sőt, hálószobákat is kettévágna a régióhatár. Területi autonómiáról lenne szó, egyes régiókban x, más régiókban y számú kisebbséggel, és ahol x >= 20%, az anyanyelven történő adminisztráció is szóba jön. Ennyi az egész, ki az ördög akar többet?

    Félreértés ne essék, ez az apróság nemcsak a többségi polgártársak, de a mélymagyarjaink ill. bőszszékelyeink számára se teljesen világos… sajnos.

  38. M.Zoli

    Kellemes húsvétot. Folytassuk a beszélgetést az ünnepi asztalnál:
    Mindaddig jogosult lenne az etnikai területi autonómia követelése amíg a Román Alkotmány a nemzetállami meghatározással Damoklész kardjaként lebeg fejünk felett. Tehát, amíg az alkotmányra hivatkozva bármikor visszarendezhetik a törvényeket (oktatási, közigazgatási, vallási stb.), tehát jogaink csak a törvény kegyén múlnak, addig nekünk jogos követelésünk marad a mi kicsi nemzetállamkánk kiépítésének szándéka. Elismerem, hogy mindez a rossz megoldás, hiszen nemcsak tömbmagyarság van Erdélyben, és ha bekeményít mindkét fél, akkor megismétlődhet az Észak Erdély-Dél Erdély felosztásakor történt leszámolásos logika stb. Ha pedig gesztusként lemondana a román politikai elit a nemzetállami értelmezésről, és melléje csatolná a regionalizációs törvénycsomagot akkor én azt személy szerint elfogadnám.

  39. oitzsek

    Vigyázzatok, Kesztió fizetésért vitatkozik veletek! Lényegében ez a munkája! Úgy is lehet mondani, erre lett kiképezve. Vagyis profi!

    Azért azt ne mondjátok rá, hogy ügynök! A szeku óta olyan rossz csengése van e szónak…

  40. Árus Zsolt

    kesztiónak:

    ” Hát magasságos egek, világítsátok már meg a fejeket: NEM etnikai autonómiát akarunk, hiszen akkor falvakat, de házakat, sőt, hálószobákat is kettévágna a régióhatár. Területi autonómiáról lenne szó, egyes régiókban x, más régiókban y számú kisebbséggel, és ahol x >= 20%, az anyanyelven történő adminisztráció is szóba jön. Ennyi az egész, ki az ördög akar többet?”

    Ez NEM területi autonómia.
    Az nem arról szól, hogy 20 (vagy akárhány) százalék fölött más nyelven is meg lehet szólalni egy adott területen. Amúgy attól totál nevetséges amit írsz, hogy a te meghatározásod szerint ma egész Romániában területi autonómia van, hisz a 20%-os küszöböt törvvénybe foglalták, s elvben be is tartják.
    A területi autonómia ennél sokkal több. Az autonóm régió számos állami konpetenciát kap meg. Elsõdleges fontosságú (hogy csak párat említsek) a saját oktatási rendszer, a természeti erõforrások feletti rendelkezés, a rendvédelmi szervek helyi alárendeltsége.
    Ez persze nem jelenti azt, hogy mindez rossz lenne a helyi románságnak, de ilyen téren ajánlom figyelmedbe az M. Zoli által mondottakat.

    Az RMDSZ kormányon maradásáról meg annyit, hogy nem tudhatja senki teljes bizonyossággal, hogy mi lenne elõrehozott választás, stb. esetén. Az ellenben egyértelmû, hogy a kormányban maradással a miniszterek, államtitkárok, stb. SZEMÉLYESEN nagyon jól járnak, s ez el fog tartani várhatóan 2008 végéig. Ezalatt az autonómiÁK (nem csak Székelyföldé, a szórványé is) jegelve lesznek, mert ez volt a PSD feltétele.
    De mi van akkor, ha ezen feltétel hallatán az RMDSZ vezetõi azt mondják, hogy ez számukra elfogadhatatlan, ilyen feltételle nem vesznek részt a kormányban? Akkor a liberálisok (a PSD támogatásával) magukra alakítanak kormányt, s az élet ugyanúgy megy tovább Bukarestben, DE az RMDSZ egyszer az életben elvszerû magatartást tanusítana, még a pozicióit is erõsítené az EP választásokra, illetve számos eszköz állna rendelkezésére ellenzékbõl is, hogy a magyarság érdekeit védje, ügyét elõbbre vigye.
    S akkor a kérdés továbbra is az: a nemzet érdekeit áldozta-e fel az RMDSZ “elit”, a saját érdekei oltárán? Számomra a válasz egyértelmû, s ezt fennebb röviden alá is támasztottam.
    Az ellenvélemény alátámasztására még egy sovány, aprócska érvet se láttam. Az ugyanis több mint szemfényvesztés, hogy az egyedüli tárgyalóképes partner a liberális párt, ezér ésszerû velük együtt kormányozi, hisz mindenki tudja, hogy lehetnek Tãriceanuék bármilyen igaz barátok, a parlamentben a két párt együtt távol van az 50%-tól, tehát ott se kisebbségi törvény, se semmi más át nem megy.

  41. kesztió

    „Amúgy attól totál nevetséges amit írsz, hogy a te meghatározásod szerint ma egész Romániában területi autonómia van, hisz a 20%-os küszöböt törvvénybe foglalták, s elvben be is tartják.”

    Kedves Zsolt,
    Biztos vagy benne, hogy tényleg leírtam volna ekkora baromságot? Vagy szándékosan ferdítenél?

    A területi autonómia azt jelenti, hogy egy bizonyos terület – régió – bizonyos kompetenciákban önrendelkezést kap, ezek a kompetenciák normális esetben magukba foglalják a saját oktatási rendszert, a természeti erőforrások feletti rendelkezést, a rendvédelmi szervek helyi alárendeltségét, stb.

    A fenti, első pillérben még semmi nemzetiségspecifikus nincs, ez európai trend, és – habár pillanatnyilag nyilvánvalóan távol állunk még ettől, de – nemzetállam ide vagy oda, idő kérdése, hogy ezt még Románia se kerülhesse ki.

    A nemzetiségspecifikum második pillérrel lép be a játszmába, azaz, amikor a régiókat nem felülről, hanem alulról, önszerveződéses alapon alakítják ki. Ez az a pont, ahol érdemes lobbizni, nem az etnikai alapú autonómia (ami egyébkánt fából vaskarika) mindenáron való erőltetése.

    A harmadik pillér pedig a nemzetiségi, ill. közigazgatási törvény autonóm keretek közötti alkalmazása.

    Szerintem a fentiek fedik azt a modellt, amit mi autonómiaként szeretnénk, és ha figyelmes vagy, észreveheted, hogy a Székelyföld szót sehol sem említettem. És engedtessék meg, hogy eszedbe juttassam, adós vagy azzal a válasszal, hogy miért is nem lehet fölösleges rongyrázás, magyarkodás nélkül végigcsinálni az egészet? Amikor az egész autonómiakérdést simán fel lehet fogni mindenféle nemzetiségi vetület nélkül, kihúzva ezzel a méregfogát a nacionalista kirohanásoknak.
    Nos?

  42. Nagy István

    Ha jól értem kesziót, akkor a saját, regionális oktatási rendszerben semmi nemzetiségszpecifikus sincs. Hááááááááááát mit mondjak? Ki itt a kínai?
    Hogy a regionális természeti erőforrások feletti rendelkezés akkortól nemzetiségszepcifikus, hogy a régiókat már nem felülről, hanem önszerveződéses alapon alulról irányítják? Háááááááát ez is furcsán hangzik.
    Hogy a rendvédelmi szervek helyi alárendeltsége a nemzetiségi illetve (???????) közigazgatási törvény autonóm keretek közötti alkalmazása lenne? Hááááááááááát?
    Hogy ezek után kesztióék mit szeretnének autonómiaként az egyre zavarosabb.
    Ebből a kérdéskörből Indonéziában ki lehet hagyni Székelyföldet a szóhasználatból, de Romániában NEM!
    Senki sem magyarkodik, és nem is rongyráz.
    Válaszoljon ki ki magának arra a kérdésre, hogy érték-e magyarnak lenni, akként élni, és megmaradni az idők végezetéig a Földön, de leginkább itt a Kárpátmedencében vagy sem? Ha kesztió nemmel válaszol, hát lelke rajta, de azokat, akik az igent választják, ne nevezze se magyarkodóknak, sem pedig rongyrázóknak.
    A autonómiakérdést csak ott lehet fölfogni nemzetiségi vetület nélkül, ahol szinte nem léteznek más nyelvű résznemzetközösségek. Európában ilyen ország talán nincs is.
    Méregfoga meg annak van, aki növeszt magának. És aki ezt teszi célirányosan teszi, amint azt a romániai magyarság a bőrén érezheti. Mindig kerülnek Furo Iuliuk és hasonszőrűek.

  43. kesztió

    Kedves Nagy István,

    Nem akarok durva lenni, de az utolsó hozzászólása egy ködös, zavaros összevisszaság, és beszédesen árulkodik arról, hogy a legelemibb kísérletet sem tette arra, hogy megértse a mondandómat. Így nem lehet vitatkozni.

    Akkor magyarázzam el még egyszer.
    Ha nem volt teljesen világos, szerintem NEM Székelyföld autonómiájáért kell küzdeni, hanem a RÉGIÓK autonómiájáért, BELEÉRTVE Székelyföldet is. Lévén, hogy regionaláis oktatási rendszerre teszem azt, Olténia régióban is szükség van, tehét itt nem látok semmi nemzetiségspecifikusat.

    „Hogy a regionális természeti erőforrások feletti rendelkezés akkortól nemzetiségszepcifikus, hogy a régiókat már nem felülről, hanem önszerveződéses alapon alulról irányítják? Háááááááát ez is furcsán hangzik.”

    Azért hangzik furcsán, mert ilyen baromságot nem mondtam.

    „Hogy a rendvédelmi szervek helyi alárendeltsége a nemzetiségi illetve (???????) közigazgatási törvény autonóm keretek közötti alkalmazása lenne? Hááááááááááát?”

    Dettó.

    Azt mondtam, hogy ha a régiók KIALAKÍTÁSA (és NEM irányítása) alulról történik, így a hasonló kultúrájú, nyelvű megyék alkotnak közös régiót (és nem csapják pl. Buzău megyét a háromszéki régióhoz), akkor az autonómia következtében az illető kisebbség hatékonyabban tud – számarányának megfelelően – önrendelkezni, és ha a kisebbségi ill. helyhatósági törvényt komolyan veszik, akkor az illető kisebbség az autonómia keretein belül hatékonyan élhet oktatási, kulturális szabadságával. Annyira, hogy akár önálló, költségvetésre épülő egyetemet is fenntarhat.

    Ha viszont a régiókat önkényesen választják ki, a magyarság annyira felaprózódhat, hogy akár a 20 százalékot sem érheti el még tömbmagyarságot érintő régiók esetében sem. Ezt kell hatékony lobbizással megelőzni, maga a régiósítás előbb-utóbb megtörténik, mert EU-s trend.

    De az ég szerelmére, hol jön itt a képbe Székelyföld? A fentieknek az ország ÖSSZES régióira érvényeseknek kell lenniük! Mindenféle nemzetiségi hivatkozás nélkül. Székelyföldet NEM áll szándékomban kihagyni, de kiemelni sem túl okos dolog.

    Nem szeretném a vitapartnereimet csökkent felfogóképességgel gyanúsítgatni, úgyhogy az egyedüli magyarázatom arra, hogy miért nem EZT értette a hozzászólásomból, és miért az ön által említett zavaros, sefülesefarka gondolatokat próbálta a számba adni, az a rossszindulatú megközelítés.

    Ami pedig a rongyrázást, magyarkodást illeti:
    Amíg minden SZNT-féle autonómás nagygyűlésen piros-fehér zöld zászló leng, holott a székelyföldi autonómiának semmi, de semmi köze nincs a pirosfehérzöld lobogóhoz (Székelyföldnek másak a színei, annak az országnak, melynek Székelyföld régió része lesz, ugyancsak másak), a pirosfehézöldezés

    F Ö L Ö S L E G E S

    rongyrázás és magyarkodás, erőfitogtatás, hogy milyen kemény székely csávók vagyunk, mi aztán merünk zászlót lengetni, és a kedves szervezők nem gondolnak arra, hogy ezzel csak a közhangulatot piszkálják fel, teljesen fölöslegesen.

    Magyarnak lenni érték, akként élni és megmaradni ugyancsak, de nem önmagában, és csak addig, amíg a magyarságtudat nem válik öncélúvá. Abban a pillanatban, hogy a magyar közösség már vegetálni kezd, nem képes újratermelni az értékeit (remélem, ez sohasem fog megtörténni, de nem zárható ki), a magyarságnak el kell tűnnie, mert sokkal jobb egy szép emlék, mint egy siralmas, érték nélküli vegetálás.

    Remélem, most az egyszer tényleg érthető voltam.

  44. Nagy István

    Kedves kesztió, ha jól értettem, de ha úgy tetszik, bevallom nem minden szándék nélkül, jól értettem félre előző beírását, akkor erre a bekezdésére: “A területi autonómia azt jelenti, hogy egy bizonyos terület – régió – bizonyos kompetenciákban önrendelkezést kap, ezek a kompetenciák normális esetben magukba foglalják a saját oktatási rendszert, a természeti erőforrások feletti rendelkezést, a rendvédelmi szervek helyi alárendeltségét, stb.” építette saját következtetéseit az azt követő mondataiban. Én meg megengedtem magamnak, hogy ezeket furcsálljam.
    Utolsó hozzászólásából, amire később fogok reflektálni, viszont kitűnik, hogy fáradozásom nem volt hiábavaló. Csak így tovább.

  45. ShalomAlechem

    “Magyarnak lenni érték, akként élni és megmaradni ugyancsak, de nem önmagában, és csak addig, amíg a magyarságtudat nem válik öncélúvá. Abban a pillanatban, hogy a magyar közösség már vegetálni kezd, nem képes újratermelni az értékeit (remélem, ez sohasem fog megtörténni, de nem zárható ki), a magyarságnak el kell tűnnie, mert sokkal jobb egy szép emlék, mint egy siralmas, érték nélküli vegetálás.

    Remélem, most az egyszer tényleg érthető voltam.”

    Igen, Kesztió, érhető voltál. Most végre mindenki láthatja, ki vagy, és mit gondolsz valójában.

  46. Nagy István

    Shalom, Shalom

  47. Nagy István

    kesztió szerint “NEM Székelyföld autonómiájáért kell küzdeni, hanem a RÉGIÓK autonómiájáért”.
    Téves!
    A közösségek autonómiájáért érdemes dolgozni. Az emberi lét szerves fejlődése közösségben valósulhat mag. A többi diktatúrának vagy demokratúrának szoktam nevezni.
    Ha a közösség területtel is párosul, akkor a közösségi fejlődés lehetőségei teljesebbek. Itt találkozik Székelyföld a székelyföldi magyarsággal.

    Az én olvasatomban azok a baromságokat márpedig leírta kedves kesztió. Hibás utalásával tette lehetővé, hogy baromságként lehessen értelmezni az Ön által leírtakat. Én csak tolmácsoltam.

    “Azt mondtam, hogy ha a régiók KIALAKÍTÁSA (és NEM irányítása) alulról történik, így a hasonló kultúrájú, nyelvű megyék alkotnak közös régiót” írta.
    Téves!
    1. A régiók kialakítása Romániában, és nem csak, parlamenti kompetencia.
    2. A régiók lényege, hogy helyből, alulról irányítódnak!

    “az autonómia következtében az illető kisebbség hatékonyabban tud – számarányának megfelelően – önrendelkezni”
    Milyen öszvér az, hogy “számarányának megfelelően önrendelkezni”?

    “ha a kisebbségi ill. helyhatósági törvényt komolyan veszik, akkor az illető kisebbség az autonómia keretein belül hatékonyan élhet oktatási, kulturális szabadságával. Annyira, hogy akár önálló, költségvetésre épülő egyetemet is fenntarhat.”
    1. Önnek már megvan a kisebbségi törvény?
    2. Ön szerint nem működik a romániai helyi közigazgatást szabályozó 215. számú törvény?
    3. Ön szerint ma nincs autonómiája, önálló költségvetése az egyetemeknek? Akkor a kolzsvári BBTE-n miért történik minden úgy, ahogy?
    4. Ön szerint a “saját költségvetés” és a “közpénzből finanszírozott” ugyanazt jelenti? Mert ha igen, akkor valaki kettőnk közül nem ugyanazt a magyar nyelvet ismeri.

    “Ha viszont a régiókat önkényesen választják ki, a magyarság annyira felaprózódhat, hogy akár a 20 százalékot sem érheti el még tömbmagyarságot érintő régiók esetében sem.”
    Ugya azt szerette volna írni, hogy a régiók újrarajzolásakor Székelyföldből akár négy régióba is juthat?

    “De az ég szerelmére, hol jön itt a képbe Székelyföld? … Székelyföldet NEM áll szándékomban kihagyni, de kiemelni sem túl okos dolog.”
    1. Az imént leírtam, hogy hol jön itt képbe Székelyföld.
    2. Székelyföldet nem kell kiemelni, de egyedi, szerves tájegységként kell kezelni. Egy szakember azt írta, hogy azt a települést nem kell adott régió részévé tenni, ahol a családok heti menüje nincs átfedésben a többi környékbeli településen találttal. Nos úgy sejtem, hogy a Fehér megyei mócok heti menüje aligha egyezik a kálnokiakéval.

    Nem voltam rosszindulatú, csupán éltem a feldobott ziccerrel. Indoklás előbbi bejegyzésemben.

    kesztió “nem gondol arra, hogy (a piros-fehér-zóld iszonyával) csak a (blog)hangulatot piszkálja fel, teljesen fölöslegesen”. Ráadásul rongyrázásnak minősíti azt a természetes viszonyulást, hogy a romániai magyarok azonosulnak a nemzeti trikolór színeivel. Ha Ön esetleg a jellel ellátott kétszínűt preferálja az magánügy, de romániai közéleti magyar blogon érthetetlen az averziója.

    “a magyarságnak el kell tűnnie, mert sokkal jobb egy szép emlék, mint egy siralmas, érték nélküli vegetálás.”
    1. A kihaltaknak nincsenek emlékeik.
    2. Az érték nélküli vegetálás mielőbbi bekövetkeztének vannak magyarul író és szóló szószólói. Sok jel arra vall, hogy kesztió is velük érez sorsközösséget.

    Abban reménykedve, hogy mindig érthető szoktam lenni, maradok tisztelettel

  48. kesztió

    Kedves Nagy István,

    az autonómiához kapcsolódó nézeteim lényege (és feltételezem, ez az, ami ön számára érdekes lehet vitatkozás szempontjából), hogy a régiósítás iletve ezen régiók autonómiája AMÚGY IS vitális, mondhatni nélkülözhetetlen egy korszerű, nyitott, plurális társadalom szempontjából, hiszen az ilyen társadalmak messze jobb hatásfokal működnek, a polgárok közérzete messze jobb, mint egy központosított rendszerben.

    (Jó példa erre a Német Szövetségi Köztársaság, ahol a régiók széleskörű autonómiának örvendenek, anélkül, hogy kisebbségügyi szempontból szükség lenne ezen rágiók kialakítására. Tudtommal Németországban nem élnek számottevő nemzeti kisebbségek.)

    Az, hogy történetesen a nemzetiségi problémák kezelésére IS az autonómia történetesen a legjobb keret, egy VÉLETLEN, és mondhatjuk, szerencsés egybeesés, hiszen, ahogy már jelezem, Románia nincs hogy megússza a régiósítást.

    Lévén, hogy a reálisan, széleskörűen autonóm régió majdhogynem automatikusan meg tudja oldani a nemzetiségi bajaink döntő többségét, anélkül, hogy akár kiejtenénk a szánkon a ‘székely’ szót, bölcs politikai érzékre vall, ha az autonómiát, mint olyat erőltetjük, és nem specifikusan a magyar közösség autonómiáját.

    A fentiek természetesen akkor érvényesek, ha igazam van abban, hogy autonóm régiók + régiók alulról szereveződése +már meglévő kisebbségi/helyhatósági törvény valóban az általunk elképzelt székelyföldi autonómiához vezet, de nem látom be, hogy mért ne lenne így.

    Ha pedig mindkét út nagyjából ugyanoda vezet, megéri a pirosfehérzöldebbet választani, csak azért, hogy cukkoljuk egy kicsit a többségi nemzettársakat?

  49. kesztió

    kedves Nagy István,

    A Babeş-Bolyai autonómiával példálózó érve látszólag nagyon elgondolkoztató, de azért ne feledjük, hogy autonómia ide vagy oda, a működéshez szükséges pénzt odafentről, a központilag leosztott költségvetésből kapják. Tehát a kutya úgy ugat, ahogy a gazdi füttyent. Ha az egyetem helyi pénzből működne, a rektori teljhatalom mindjárt vérszegényebbé válna.
    Magyar többségű régiók esetén pedig a probléma nyilvánvalóan másképp tevődne fel.

    » 4. Ön szerint a “saját költségvetés” és a “közpénzből finanszírozott” ugyanazt jelenti? Mert ha igen, akkor valaki kettőnk közül nem ugyanazt a magyar nyelvet ismeri. «

    Én azt a magyar nyelvet ismerem, ahol az
    1. önálló, költségvetésre épülő egyetem, és
    2. önálló költségvetésre épülő egyetem
    NEM ugyanazt jelenti. :D

    A második eset, a hiányzó vesszővel valóban igazolná önt, de az önálló az első, eredeti változatban azt jelenti, hogy semmilyen más intézménynek nem leányintézménye (valamint, hogy kizárólag magyar nyelvű/adminisztrációjú), illetve, hogy a régió költségvetéséből fenntartott. Itt nincs semmi ellentmondás!

    »Milyen öszvér az, hogy “számarányának megfelelően önrendelkezni”?«
    Olyan, hogy autonómia ide vagy oda, másképp önrendelkezel 75%-kal Sepsiszentgyörgyön és másképp 10 alatt, Szebenben.

    »1. A régiók kialakítása Romániában, és nem csak, parlamenti kompetencia.
    2. A régiók lényege, hogy helyből, alulról irányítódnak!«

    1. Ehhez nem tudok hozzászólni, de csaki lokális népszavazással lenne igazságos. Milyen alapon dönt egy központi hatalom a decentralizálás módjáról? :D
    2. ez evidens, nem mondtam az ellenkezőjét, itt megint félreértés lehet.

    »Ráadásul rongyrázásnak minősíti azt a természetes viszonyulást, hogy a romániai magyarok azonosulnak a nemzeti trikolór színeivel.«

    Az evés is természetes, a zabálás nem. És ugyebár az ananásztortától is csömört lehet kapni, ha egy hétig csak azt eszed. Nincs iszonyom a pirosfehérzöldtől, csak idegesít, hogy ott is nyomatják, ahol NINCS HELYE.
    Pl. Székelyföld autonómiája NEM a székelyekről (magyarokról) szól, hanem egy régióról, ahol székelyek, románok, cigányok stb. élnek. Tehát a magyar trikolórnak ott semmi helye nem volt.

    Ha önök szerint a Székelyföld autonómiája székelyekről, magyarságról szól, most azonnal deklarálom magam autonómiaellenes harcosként.
    Nem akarok Koszovót Székelyföldre.
    Vagy együtt csináljuk a románokkal, vagy sehogy…

  50. Nagy istván

    “a régiósítás iletve ezen régiók autonómiája AMÚGY IS vitális, mondhatni nélkülözhetetlen egy korszerű, nyitott, plurális társadalom szempontjából, hiszen az ilyen társadalmak messze jobb hatásfokal működnek, a polgárok közérzete messze jobb, mint egy központosított rendszerben.”

    Nem biztos, hogy a társadalmak hatékonysága az életbenmaradásuk záloga. Hajlok rá, hogy kipusztulásuk elégséges feltétele, azért mert a hatékonyságfokozási iram kényszer, és nem szerves fejlődés következménye. Az ókori görög civilizáció összeomlását is minden valószínűség szerint a túlzásokba vitt szabadosság elhatalmasodása okozta, mert a kisember nem tudott lépést tartani az okosokkal, de egy idő után azok sem voltak képesek visszatuszkolni pusztulási folyamataikat az akkorra ördögeikkel megtelt palackjaikba.
    A polgárok közérzete nem biztos, hogy a sorsuk fölött őrködő politikusoknak is fontos.

    “(Jó példa erre a Német Szövetségi Köztársaság, ahol a régiók széleskörű autonómiának örvendenek, anélkül, hogy kisebbségügyi szempontból szükség lenne ezen rágiók kialakítására.”
    Az NSZK nem jó példa. Az ottani régiók szerves fejlődés hozadékei, melyek létrejöttének folyamatait nem törte meg sem 1920-ban, sem 1949-ben, sem 1960-ban, sem 1968-ban sem később a nemzetállam központisított önkénye. És az sem mellékes, hogy az 1918-ig széleskörű autonómiával rendelkező romániai szászság mára letűnt és ma csak 600 éves erdályi múltját látjuk romániai jelene helyett.

    “Az, hogy történetesen a nemzetiségi problémák kezelésére IS az autonómia történetesen a legjobb keret, egy VÉLETLEN, és mondhatjuk, szerencsés egybeesés…”
    A Székelyföld létében meglévő véletlen 1000 éves, vagy még annál is több. Mert léte ennyire tekint vissza. Az én néhány évtizedes létem ehhez képest elhanyagolható, de lehet, hogy sokkal véletlenebb. Egyébiránt a nemzetközösségi koncentráció az évezredes megmaradás egyik szükséges előfeltétele volt és maradt.

    “a reálisan, széleskörűen autonóm régió majdhogynem automatikusan meg tudja oldani a nemzetiségi bajaink döntő többségét, anélkül, hogy akár kiejtenénk a szánkon a ‘székely’ szót, bölcs politikai érzékre vall, ha az autonómiát, mint olyat erőltetjük, és nem specifikusan a magyar közösség autonómiáját.”
    Itt és most a magyar közösségi autonómia sokkal érzékenyebben érintené a 600 ezer székelyen túli 900 ezer másutt lakót, ezért a specifikusan magyar autonómiát nem építeni tőbb, mint bűn.

    “autonóm régiók + régiók alulról szereveződése + már meglévő kisebbségi/helyhatósági törvény valóban az általunk elképzelt székelyföldi autonómiához vezet, de nem látom be, hogy mért ne lenne így.”
    Lehet, hogy így lesz, csupán az a kérdés, hogy mi, gyermekeink, unokáink, dédunokáink érik-e meg vagy még szépunokáink se.

    “megéri a pirosfehérzöldebbet választani, csak azért, hogy cukkoljuk egy kicsit a többségi nemzettársakat?”
    Itt és most nem egy többségi nemzettárs (Ez meg milyen öszvér?) érzi cukkolva magát, hanem kesztió polgártárs, ahogy a sok bűnben fogant francia forradalom óta szokják mondani..

  51. ShalomAlechem

    Ajánlom figyelmetekbe Ferkó Zoltán nevű embert! Egy középiskolai tanár, aki nem csak a száját tépi, és nem szégyelli a pirosfehérzöldet sem.

    Nem könnyítem meg a dolgotokat, keressetek rá, tudjátok meg miért tartom őt Homo Sapiens-nek, több mással ellentétben.

  52. Nagy István

    Kedves kesztió!
    Az Ön Bolyai autonómiamodellje kézivezérelt, amit szemfényvesztés autonómiának nevezni.

    “1. önálló, költségvetésre épülő egyetem, és
    2. önálló költségvetésre épülő egyetem”
    Ezek egyike sem egyetem, mert az Egyetemnek a költségvetés nem lényegi eleme, ezért az nem épülhet költségvetésre.

    A Sepsiszentgyörgyi százalékának a területi, a szebeninek a személyi elvű autonómia jár, és ezekből tisztességesen lehet(ne) önrendelkezni.

    “Ehhez nem tudok hozzászólni”
    Akkor ne bonyolódjék ebbe a témába.

    Gyermekkoromban azt szoktuk mondani egymásnak, hogy zabálsz Te meg a ló.

    Bármilyen trikolórnak ott a helye, ahol azt az azt kitevő úgy ítéli meg. Székelyföldön életszerű a jelenléte, Jászvásáron kevésbé.

    Belgium, Aland, Katalónia, Tirol autonómiák, és mégsem Koszovók. Abból kiindulni, hogy Székelyföldön csak véres autonómia valósulhat meg szerintem irreális. A baj abban van, aki vérben álmodik autonómiát.

  53. Nagy István

    3000 kilométer. Ekkora távolságot tesz meg kerékpárján a 31 éves Ferkó Zoltán, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a moldvai csángók nem gyakorolhatják vallásukat anyanyelvükön.

    Április 22-én, 12 órakor a budapesti Szent István Bazilikában a csángók magyar nyelvű miséjéért szól a déli mise, majd 13 órától a bazilika előtti térről kis ünnepség keretében indítják útra csángó és magyarországi barátai Ferkó Zoltánt.

    A részletes útvonalterv:
    04.22. Vasárnap – Budapest – Vác
    04.23. Hétfő – Esztergom
    04.24. Kedd – Pannonhalma
    04.25. Szerda – Szombathely
    04.26. Csütörtök – Bécs
    04.27. Péntek – Grimmenstein
    04.28. Szombat – Kaindorf
    04.29. Vasárnap – Graz
    04.30. Hétfő – Graz
    05.01. Kedd – Wolfsberg
    05.02. Szerda – Klagenfurt
    05.03. Csütörtök – Tarvisio
    05.04. Péntek – Udine
    05.05. Szombat – Velence
    05.06. Vasárnap – Velence
    05.07. Hétfő – Bologna
    05.08. Kedd – Firenze
    05.09. Szerda – Grosseto
    05.10. Csütörtök – Róma
    05.11. Péntek – a Vatikán
    05.12. Szombat – a Vatikán
    05.13. Vasárnap – Vonattal Velencébe
    05.14. Hétfő – Komppal Pulába
    05.15. Kedd – Fiume
    05.16. Szerda – Zágráb
    05.17. Csütörtök – Pécs
    05.18. Péntek – Szeged
    05.19. Szombat – Arad/Temesvár
    05.20. Vasárnap – Déva
    05.21. Hétfő – Gyulafehérvár
    05.22. Kedd – Kolozsvár
    05.23. Szerda – Marosvásárhely
    05.24. Csütörtök – Székelyudvarhely
    05.25. Péntek – Csíkszereda
    05.26. Szombat – Csíksomlyó
    05.27. Vasárnap – Gyergyószentmiklós
    05.28. Hétfő – Németvásár (Targu Neamt)
    05.29. Kedd – Jászvásár (Iasi)
    05.30. Szerda – Bákó
    05.31 – 06.04. – Csángó falvak

    Útvonaltérkép itt:
    http://www.csango.ro/img/2007/utvonal.jpg

    Az érintett megyék parlamenti képviselői vendéglátók lehetnének és a szomszéd megye képviselőjéig nyeregbe szállhatnának.

  54. Nagy István

    Székelyföldön életszerű a magyar trikolór jelenléte, Jászvásáron kevésbé.

  55. ShalomAlechem

    Nagy Istvánnak: fogadd elismerésem!

  56. Nagy István

    A régiókról, kesztiónak tetsző kiszerelésben, az eremdéesz aradi kongresszusának egyik határozatából idézve:

    A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is kiemelt célja Erdély fejlesztése, és ennek érdekében a következő prioritásokat állapítjuk meg:

    - a magyarok által lakott régiók, kistérségek és települések európai normáknak is megfelelő fejlesztése a regionális kohézió folyamatos erősítésével, figyelembe véve a helyi adottságokat és erőforrásokat.

    Az RMDSZ kezdeményezi Románia jelenlegi régiós felosztásának megváltoztatását, figyelembe véve a valós földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságokat.

    Mivel a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése minden bizonnyal hosszabb időt vesz igénybe, egyrészt szükségesnek tartjuk sürgősen megszervezni a konzultációt a különböző romániai önkormányzatok és helyi közösségek képviselőivel, másrészt szorgalmazzuk a régiókon belüli kistérségi vagy megyeközi szoros együttműködési formák kialakítását, és ennek érdekében a decentralizációs kerettörvény minél hatékonyabb alkalmazását.

  57. Nagy István

    Kérés

    Sürgősen szükségem lenne az RMDSZ Aradon elfogadott Alapszabályára, ha valakinek megvan, kérem küldje al a nagyvarjas@yahoo.com címra.
    Előre is köszönöm.

  58. Nagy István

    Van-e Gáspárik Attilának köze az eremdéeszhez, hát a DA szövetséges koalíciójához?

    http://gasparik.transindex.ro/?cikk=367
    Gáspárik Attila: „Igazolatlan magyar … nincs is magyarigazolványom. Jól átbasztam mindenkit!”