Maradjon állva. Ön vádlott.

Buzău, 2011. október 4, bírósági tárgyalóterem. Első megaláztatás: szólítják a beidézetteket, állva jelentkezünk, majd sorra leülnek az ügyvédek és ügyészek, de az egyik ügyvédbojtár lány odasúgja nekem: “Maradjon állva végig. Ön vádlott”…

Megígértem az év elején, hogy majd tájékoztatom az érdeklődőket a Mikó kollégium perével kapcsolatos fejleményekről, eljött hát ennek is az ideje. A vádirat közlése óta eltelt időszakban nem történtek rendkívüli események. A sepsiszentgyörgyi bíróságon többször is halasztást kértünk, ugyanis – mint már korábban is írtam – annyira biztosak voltunk (és vagyunk még ma is) igazunkban, hogy nem volt a nyomozati szakasz során egy pillanatig sem ügyvédünk. Igy aztán, amikor kiderült, hogy a packázást a DNA végig fogja játszani, akkor már természetesen ügyvédre lett szükségünk. Az Erdélyi Református Egyházkerület jóvoltából polgári és büntető ügyvédünk is van, de mivel ők alig az év elején szembesültek ezzel az üggyel, ezért kénytelenek voltunk többízben is halasztást kérni, az iratcsomó áttanulmányozása céljából.
Aztán jött a sepsiszentgyörgyi gyertyás felvonulás a kollégium ügyének védelmében (köszönet ismét mindenkinek), ennek hatására kérte a DNA az ügy áthelyezését, amit a legfelsőbb bíróság jóvá is hagyott: Az ügy a Buzău-i bírósághoz került. Indoklásában épp az szerepel, hogy a helyi hangulat miatt nem látszik biztosítottnak az igazságszolgáltatás függetlensége…
Néhány alkalommal objektív okok miatt kellett még halasztanunk, de október 4-én beindult a független román igazságszolgáltatás gépezete, három álló vádlottal… Az érzelmi része végső soron ebben ki is merült: ugyanabban a kategóriában vagyok, mint a mi szólításunk előtt bilincsben elvezetett többszörös betörő. Nem egy igazán felüdítő érzés, ám köszönet Marosán Tamás vádlottársam humorérzékének, sikerült eljópofizni valahogy ezt a keserű szájízt.
Lényegében ezen az első tárgyláson érdemi kérdések nem kerültek megvitatásra. Ügyvédeink néhány érintett intézmény perbehívását kérték: pénzügyminisztérium, kormányfőtitkárság, igazságügyi minisztérium, református egyházkerület, amelyeket a bíróság jóvá is hagyott, miután az ügyész felkészületlensége miatt félórás szünetet kellett tartani. Ezzel párhuzamosan az ügyvédek kérték a vagyonzárolás felszámolását. A következő tárgyaláson (melyet november 15-re tettek), megvitatásra kerülnek a behívott intézmények válaszai, valamint a vagyonlefoglalás kérdése.
Úgy tűnik, hogy hosszú pernek nézünk elébe. Úgy tűnik, hogy ebben az egész történetben a szekuritáte típusú államszervek célja nem bűnösök keresése, hanem az általuk épp kiszúrt személyek meghurcoltatása. Keserűen nevettünk egy poénon: bűnös itt mindenki, csak még épp nem kapták el őket… Sajnos ez a kaffkai állapot és hangulat kiváló játékszerré (és sajnos eszközzé) vált itt nálunk különböző egyének és intézmények kezében…
Továbbra is jól fog majd részetekről mindennemű segítség és médiafigyelem bel- és külföldön egyaránt. Nem nekem, és nem értem. A Mikó kollégiumért, de igazából még ennél is fontosabb dologért: egy elvért, egy megszerzett jogért, egy közösségért.

10 válasz: “Maradjon állva. Ön vádlott.”

  1. Antal

    Tisztelt Markó Úr!
    A magyar közösség érdekében nem lenne-e helyes döntés addig lemondania, és egy a románok által nem kézben tartott, nem zsarolható embernek átadnia a helyét, amíg nem tisztázódik a helyzete? Úgy vélem Ön, – amíg a vizsgálat tart – nyíltan vagy rejtve, de “zsarolható” a DNA illetve a különféle titkosszolgálatok felől. Önnek a magyar közösség érdekeit kellene keményen kiállva képviselni, de ezt úgy igen nehéz megtenni, hogy közben a “nyakán a hurok”. Olyasmire gondolok, mint Önnek kell(ene) képviselni a magyarság érdekeit a Nyelvi Kárta monitorozása kapcsán. Nyilván itt majd ebben a helyzetben nem mer “keménykedni”. Vagy Ön hozzájárult ahhoz, hogy a népszámláláskor a csángók na magyarokhoz legyenek besorolva. Feltételezem, ha nem zsarolták volna meg, ehhez nem járult volna hozzá. Tisztelettel…

  2. Dalma

    Tisztelt Antal!

    Úgy gondolom nagyon egyszerű mások felett kimondani az ítéletet és eldönteni helyettük, hogy adott helyzetben mit kell(ene) tenniük.
    Markó urat, ha nem tévedek, nem kisebbségügyi államtitkár minőségében vádolják, hanem az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bizottságban betöltött (egykori) elnöki tisztsége következtében. De ha a kettő ugyanaz is lenne, hiszen mindkét minőségében a magyar közösségért tett vagy kívánt tenni, akkor sem értem, hogy miért kellene annak lemondani tisztségéről, aki ártatlan. Vagy Ön is azok közé tartozik, aki szerint a váddal már be is bizonyosodott valaki bűnössége? Úgy gondolja, hogy Markó úr vétett a magyar közösségnek vagy Önnek azzal, hogy visszaszolgáltatta a Székely Mikó kollégiumot? Nekem inkább azt bizonyítja, hogy van végre valaki, aki tette a dolgát a közössége érdekében…
    Ön lemondana a tisztségéről, feladatáról, elveiről, ha igazságtalanul megvádolnák és tétlenül várakozna amíg bebizonyosodik az igaza? Vagy inkább még jobban küzdene önmagáért, az igazságáért?

    A csángókérdéssel is nagyon könnyű dobálózni, de abba belegondolni, hogy sok csángó nem vallja magát magyarnak, hanem románnak, már nehéz. (Mi tagadás, egy részük azért, mert megfélemlítették, mások azért, mert nem érzik magukat magyarnak… igen, van ilyen, nem is kevés). Akkor hogy lehet itt igazságot tenni? Mellesleg a csángókat külön kategóriába sorolják, nem a románokhoz. Gondolom egy megzsarolt államtitkár rögtön a románokhoz sorolná őket, nemde?
    De ezt a szempontot is tegyük félre, tételezzük fel, hogy Markó úr a csángókat is a magyarok kategóriájába sorolta már kezdettől fogva és ezt képviselte is a népszámlálási bizottságban. Kormányrendelet (OG 36/2007 – melléklet) határozza meg kik a bizottság tagjai, nézzen utána hány magyar van lehet ebben a bizottságban. Próbáljon meg meggyőzni egy bizottságot arról, hogy Önnek van igaza, amikor egyedül van a véleményével. Az, hogy mi nincs, azt nagyon könnyű meglátni, hogy mi van, annál nehezebb. Pedig a népszámlálásra eddiginél nem látott hangsúly tevődik, van magyar nyelvű tájékoztatás állami forrásból, az űrlapok magyar nyelvű változata a kérdezőbiztosok mappájában lesz, a magyar nyelv ismerete előny az érintett helyeken, a kérdezőbiztosok toborzásakor. Talán Önnek kis eredménynek tűnnek, vagy nem is veszi figyelembe őket, de én nem így vagyok ezzel.

    Az ilyen jellegű vélemények (vád egyenlő bűnösség egyenlő zsarolás stb) széthúzást eredményeznek a közösségünkben, nem összefogást. És sajnos erre túl sok példa van az utóbbi időben.

  3. Antal

    Tisztelt Dalma!
    Félreértett. Markó államtitkár úr állását kulcsfontosságú a magyar közösség érdekében. Nem hiszem, hogy bűnös lenne a Mikó ügyben, sőt. Magát ez az egész pert én egy megfélemlítésnek tartom, amelynek célja visszarettenteni mindazokat, akik a magyar javak visszaszolgáltatásán dolgoztak és dolgoznak.
    Beírásomban pont ezért azt az aggodalmamat fejeztem ki, hogy egy ilyen kulcsfontosságú állást lehet-e a magyarság javára hasznosan betölteni, ha az ember egy ilyen megfélemlítő, koncepciós jellegű pernek a vádlottja, vagyis nyakán van a hurok, amit az DNA, az SRI akármikor meghúzhat. A két példám (Nyelvi Kártá igencsak furcsa országjelentése, a csángók nem magyarrá nyilvánítása a népszámláláskor) csak arra célzott, hogy amióta ez a gyanúsítás megtörtént Markó államtitkár úr kritikus kérdésekben váratlanul könnyen meghátrált.
    Úgy vélem, hogy – önhibáján kívül – olyan helyzetbe került, amelyből csak vesztesen jöhet ki. A drámákban ezt a szerepet hívják ’tragikus hős’-nek. Javaslatom az volt, hogy ezt a helyzetet gerincesen fel kell vállalni, s Markó úrnak azt kellene ezen a blogon írnia: „Állásomról a közösség érdekében lemondok. Ezt azért teszem, mert mivel a Mikó kollégiumot visszajuttattam a magyarságnak, egy koncepciós perben megvádoltak, pont abból a célból, hogy ezentúl vádlottként zsarolható legyek, s így a továbbiakban ne tudjam teljes erőmből a magyar közösséget képviselni. Ez egy olyan csapda, amelyből csak így tudok büszkén, emelt fővel kilépni.”

  4. egy polgár

    Antal
    2011. October 6., 10:10

    “Markó úrnak azt kellene ezen a blogon írnia:” …

    Kedves Antal, ha a magyar politikában csupa Dugonics Tituszok lennének, akkor hol lenne a politika? – Ha TL valahányszor lemondott volna, mikor csak jogosan komprommittálva, az űgy érdekében károsan jártatta a száját, vagy tett, akkor most még egy ócska lelkész sem lehetne egy hívőnélküli parókián. A modern politika, mégha középkori módszerekkel játszák, mégsem kér középkori morált.

  5. Antal Árpád

    Kitartást Attila. Ott vagyunk Veled és mindenben támogatunk. Legyél erős, győzni fogunk :-)

  6. Papp Előd

    Ne törőggy öreg lesz valahogy…

  7. Horváth Anna - RMDSZ főtitkár-helyettes

    Antalnak válaszként: Megdöbbenéssel é felháborodással olvasom az Ön spekulativ felvetéseit. Mielőtt véleményemet – Öntől elétérően, nem álnév mögé bújva – kifejteném, felkérem vállalja fel nevét és az erdélyi magyar közéletben betöltött szerepét, melyre csúsztatásokkkal és pontatlanságokkal fűszerezett “politikai jártassága” kétségtelenül utal. Amennyiben ezt megteszi, lehetőséget teremt arra, hogy ne egy blog-oldalon, hanem a nagy nyilvánosság előtt is szembesitsem a következőkkel:
    Ön vélhetően saját magából vagy elv-társaiból kiindulva állitja, hogy akik ellen a DNA és más “szervek” kivizsgálást folytanak, azok “zsarolhatóak” mert “szorul a nyakukon a hurok”. Igen, mindig is voltak – 89 előtt és után is -, románok és erdélyi magyarok egyaránt, akiket a szeku, a DNA, mások zsarolni, megfélemliteni tudtak, rávenni őket elvtelen, másoknak ártó cselekedetekre, besúgásra, vagy egész közösségünket érintő döntésekre, állásfoglalásokra. Markó Attila, bár több mint 15 éve ismerem, nem szorul az én védelmemre. Lassan két évtizedes közéleti, politikusi tevékenysége önmagáért beszél. Nem a hangzatosan önmagát reklámozó, mellét két téglával döngető, mások tollaival (is) ékeskedő politikus prototipusa ő, hanem az a kollégánk, aki hosszú távú, következetes épitkezéssel, csapatmunkával tudott eredményeket felmutatni, aki bőségesen kivette részét (sok más egyéb mellett):
    1. az Ön által is emlegetett Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Kartájának RMDSZ által elért parlamenti elfogadtatásában, mely a romániai magyar kisebbség számára az adott körülmények között lehetséges maximális sztenderdeket tartalmazza. A Karta előirásainak betartását egy, a Markó Attila által vezetett hivatal által megbizott szakértői bizottság monitorizálja, az erre vontakozó jelentés rég megszületett, mi több, a párhuzamos monitorizálással és “árnyék jelentés” elkészitésével megbizott civil társadalom ezt a hivatalos jelentést teljes mértékben felvállalta, kivetnivalót benne nem talált. Ha véletlenül olvasta volna ezt a jelentést, egészen biztosan láthatta, “aggódása” felesleges: semmiképpen nem egy zsarolás alanyát képező politikus sugallatai alapján született (helyszűke okán, hadd ne támasszam most ezt alá tételes idézetekkel).
    2. az Ön által szintén emlegetett, valamint Tőkés László által nyilt levélben számonkért romániai népszámlálással kapcsolatban, Ön vagy tájékozatlan, vagy tudatosan félrevezet. Az előbbi eshetőséget véve alapul, jó tudnia, hogy 2002-től eltérően az RMDSZ által érvényre juttatott és Markó Attila munkájának is köszönhető változások a következőek:
    - hivatalosan használatos, igényelhető magyar nyelvű kérdőiv
    - Az Országos Statisztikai Hivatal által (is) lefolytatott magyar nyelvű tájékoztató kampány (plakát, szórólap stb).
    - a polgármesteri hivatalok kötelezettsége, hogy magyar nyelvű kérdezőbiztosokat is alkalmazzanak
    - az, hogy a “székely”, “csángó” stb. nem szerepel külön főkategóriaként (kódként), lásd http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2011/04/exemple_CELR.pdf
    Ebben a témában, bár lehet, hogy Ön “megbizhatóbb” forrásokból értesül, de a mi tudomásunk szerint végleges döntés arra vonatkozóan van, hogy az egyetlen ránk vonatkozó főkategória (a magyar nemzetiség és anyanyelv) esetén három különböző második szintű kód (alcsoport) van: a „magyar”, az „ungur” és a „székely”. A „csángó” és „magyarcigány” alcsoportokkal kapcsolatban, bár koaliciós egyezség van, hogy a “magyar” első szintű kód része kell legyen, de mivel október 3.-ig nem jutott le a megyékbe ez a lista, kérdés, hogy a késlekedés mögött a román statisztikai hivatalban megfigyelhető kapkodás és fejetlenség áll-e, vagy valami más hátsó szándék.

    Összegzésként: soha nem próbáltunk sem Markó Attilából, sem más politikusunkból közéleti mártirt, áldozatot faragni: mindannyian, akik ezekben ez időkben szerepet, tisztséget vállalunk, tudatában vagyunk annak, hogy bármikor, bármelyikünket előállithatnak, meghurcolhatnak és esetleg évek múltán sikerül közösségünk előtt tisztáznunk magunkat, amikor már mindenki elfelejtette az érintettet, de még a mondat elejét is. Ebben a témában, bár a lista hosszú, példaként ajánlom figyelmébe Nagy Zsolt kollégánk történetét, mely lassan epilógjához közeledik, vagy akár Cseke Attila esetét, aki több mint 4 éve koptatja ugyanazon szervek lépcsőit mert 2004 és 2008 között kormányfőtitkár-helyettesként a költségvetési-támogatásokat önkormányzatainknak kiutaló határozatok előkészitésével volt megbizva (ehhez képest – ezt gondolom Ön sem cáfolja – az elmúlt másfél évben bátor, csaknem vakmerő módon és becsülettel vitt végig egy olyan reformot melyhez hasonlatosakba, itthon és máshol is, sokaknak beletört a bicskája már).
    AZ VISZONT, AHOGY ÖN VISZONYUL E KÖZÖSSÉGI SZEREP- ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁSUK MIATT MEGHURCOLT EMBEREK NYOMORÚSÁGÁHOZ, SZÁMOMRA FELHÁBORITÓ ÉS MEGVETENDŐ! Megnyugtatom: sem Markó Attila, sem más hasonló helyzetben levő kollégánk, nem vállalná perccel sem tovább tisztségét, ha nem közössége érdekeit szem előtt tartó belső meggyőződései alapján dolgozhatna, dönthetne nap mint nap. És ez mindössze azért van igy, mert ezek az emberek – alantas, sértő és spekulativ feltételezési ellenére – nem arctalan, személytelen, korrupt bukaresti politikusok, hanem ennek a mi 1,5 milliós közösségnek a részei, valakinek a fia, testvére, barátja, volt osztálytársa, szomszédja, ismerőse stb., aki nem zsarolható, nem adta el magát és nem fog félreállni mig tisztességgel, hozzáértéssel végezheti munkáját, melynek eredményei, meggyőződésem, hogy Ön javát is szolgálják!

  8. Romániában megkezdődött az egyházi ingatlanrestitúció „koncepciós pere” – HHRF Hírlevél

    [...] A buzăui tárgyalásról Markó Attila blogbejegyzést tett közzé, amely itt olvasható. [...]

  9. Markó Attila

    Köszönöm nagyon szépen a HHRF-nek is a hozzáállását, most valóban arra van szükség, hogy minél több helyre eljusson az információ.
    A HHRF nagyon hatásos és eredményes lobbija az amerikai Kongresszusban itt olvasható: http://www.hhrf.org/hhrf/index.php?oldal=515. Ugyanitt található egy rövid videó arról a momentumról, amikor Jean Schmidt képviselő konkrétan rákérdez a Mikó-perre!

  10. Antal

    Tisztelt Főtitkárhelyettes Asszony!
    Elnézést a kései válaszért, nem tudtam, hogy beírásom ekkora izgalmat váltott ki Önben. 3 dolgot tennék így utólag rendbe:
    I. “felkérem vállalja fel nevét és az erdélyi magyar közéletben betöltött szerepét” – Azon kívül, hogy egyes nekem szimpatikus civil szervezeteket – saját, adózás utáni – pénzzel támogatok semmilyen szerepem nincs az “erdélyi magyar közéletben”. Egy multinacionális cég romániai felső vezetője vagyok. Nevemet azért nem ‘vállalom’ (egyébként az Önnek nem hiszem, hogy sokat jelentene) mert a céges policy az, hogy politikai ügyekhez nem szóljunk még privátban sem hozzá, és nem szeretném Borbély miniszter úr titkárságától megint telefont kapna a CEO.
    Egyben szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy Önök nem ártatlan és önzetlen a közösségért dolgozó hősök, hanem épp azért kapják fizetésüket, mert én Önökre szavaztam, és abból kapják, amit cégem, alkalmazottaim és magam adóként befizetek, és nem fordítva. Majd ha Önök tartanak el engem, akkor jöhet a felelősségre vonásom…
    Csúsztatásokkal vádol. Téved:
    II. Ön a nyelvi Kárta jelentése kapcsán azt írja “árnyék jelentés” elkészitésével megbizott civil társadalom ezt a hivatalos jelentést teljes mértékben felvállalta, kivetnivalót benne nem talált”. Kire gondol? Úgy tudom egyetlen magyar shadow report készült, a CEMO készítette, és éppen a hivatalos riport elég sok nyilvánvaló hazugságára hívja fel a figyelmet, én is ezt ismertem. De most megnéztem a hivatalos jelentést is, olyasmiket hagyott jóvá benne Markó Államtitkár Úr, ami tényszerűen nem igaz, pl. hogy még a Szucsava megyei tanács is elérhetővé teszi magyar nyelven tanácsülés napirendjeit.
    3. Népszámlálás. Ön az írja. “A „csángó” … koaliciós egyezség van, hogy a “magyar” első szintű kód része kell legyen” A népszámlálás azóta véget ért, és épp az Önök által üzemeltetett népszámlálási oldalon olvastam, hogy a csángó az egyéb nemzetiséghez került… Kínos a kérdés, de Ön most tudatosan nem írt igazat, vagy ennyire rosszul informált volt?
    Tisztelettel azzal zárom, sajnos a demokráciákban van olyan, hogy a szavazó / adózó visszaszól. Ezen nem kell megsértődni, felháborodni, és minden beírás mögött Tőkés Lászlót keresni.

    Államtitkár Úrnak meg csak annyit: “jóleső érzés akár egy morzsányit is hozzátenni a történelemhez”- ez csak akkor igaz, ha ez a hozzájárulás pozitív volt. Azt pedig sem nem Ön, sem nem én, hanem történészek fogják eldönteni, hogy az Ön nevével is jellemzett elmúlt 15 évnyi együttműködési politika előrelépés, vagy elvesztegetett időszak volt-e az erdélyi magyarságnak.