Ma délelőtt úgy érkeztünk Buzăuba, hogy semmilyen információm nem volt az előző tárgyalást követő fejleményekről. Nem tudtam például, hogy milyen választ küldött a bíróságnak az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Kormányfőtitkárság valamint a sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal. Azt sem tudtam, hogy milyen álláspontra helyezkedik az Erdélyi Református Egyházkerület a perbevonási kérelmet illetően. A tárgyalás előtt azonban mindezekre fény derült: az Igazságügyi Minisztérium és a Kormányfőtitkárság elmondta, hogy nekük nincs perbenállási minőségük, és semmilyen jellegű információval nem rendelkeznek, hisz mind az én kinevezésem a bizottságban, mind pedig az igazságügyi kollégáé (Silviu Clim) a jogszabály által megszabott keretek között történt, a minket delegáló intézményeknek nincs felelősségük e tekintetben. A Pénzügyminisztérium tényleges idézés hiányában nem mondott semmit. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a helyi tanács határozatban fejezte ki azt, hogy a visszaszolgáltatás által nem érte kár a megyeszékhely vagyonát. Várható és egyértelmű álláspontok, amelyek mind abba az irányba tolják az ügyet, hogy ha semmilyen központi vagy helyi közintézmény illetve önkormányzat nem jelentkezik károsultként, akkor nincs kár és nincs bűncselekmény.
Új elem viszont – de korántsem meglepő – az Erdélyi Református Egyházkerület perbelépése. Az egyház természetes módon saját vagyona védelmében lép be a perbe, az ügy polgári jogi elemeinek tisztázása céljából. És amennyiben a bíróság számára is egyértelművé válnak a tulajdonjogi aspektusok, úgy a bűntetőjogi felelősség hiánya is bizonyítást nyer. Új féllel gyarapodik hát a tárgyalás, amely a december 13-ra kitűzött új találkozókor már hallatni is fogja hangját.
A mai tárgyaláson ezen kívül két új eljárásbeli kifogást nyújtottak be ügyvédeink: az egyik a református egyház tulajdonjogának megállapítására, a másik a teljes ügycsomó visszaküldésére vonatkozott (nem megfelelő panasz, téves nyomozóhatóság, hibás bűncselekményi besorolás, szabálytalan ingatlanfelértékelés, és számos más indok miatt).
Természetesen a forgatókönyv most is ugyanaz volt: bilincsben be- és kicipelt alakok végignézése, aztán szólítás, igazolvány – felállni, hallgatni. Ügyvéd beszél, vádlott kussol. Semmi új a nap alatt, lassan kezdek hozzászokni ehhez a “vádlott, álljon fel” hangulathoz. Csak azt nem tudom, hogy ki és miképpen téríti majd meg nekünk ezt az idegölést, az eltompulást, és azt, hogy egyáltalán miért kell én hozzászokjak ehhez a “vádlott, álljon fel” állapothoz. Benedekék Sepsiszentgyörgyön? Az ügyészek? A jóisten? És tényleg: van-e valaki számára jelentősége annak, hogy mostanában vannak olyan pillanataim, amikor csak úgy, minden ok nélkül elbambulok, vagy elgondolkozom azon, hogy hol is élek én tulajdonképpen? Ezeket az érzéseket és állapotokat sajnos még a vádejtés se fogja orvosolni. Viszont ezek lehetőséget adnak ahhoz, hogy a messze nem jogállami tényeket és magatartásokat a maguk sötét bugyrában megtapasztaljam, és egyben eddig fel nem fedezett erőt is ahhoz, hogy tűzzel-vassal küzdjek ellenük.
December 13-án elmesélem majd újabb “élményeimet” is…
Végezetül néhány köszönet.
Egyrészt Hámos Laciéknak és a HHRF-nek New Yorkba, ugyanakkor ismételten közzéteszem az amerikai kongresszusi meghallgatás videófelvételét. Egyúttal fel is teszem itt a kérdést, hogy kapott-e a képviselő asszony választ a felvetéseire?
Továbbá külön köszönöm Sógor Csaba európai képviselő kollégánknak a tegnap esti EP hozzászólást! Minden figyelemfelkeltés jól jön, hisz nem jogállami módszerek legyőzésére a puszta véleménnyilvánítás is hegyeket mozgathat meg…
A felszólalás eredeti hangfelvétele itt hallható, az első perc után.
Sajnos az EP honlapján megtalálható videófelvételen kiderül, hogy az angol fordítása csapnivaló, a lényeget teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

Elküldve: 2011. November 15., 17:18-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Responses are currently closed, but you can trackback from your own site.