Egyszerűen nincs időm

Mármint írogatni ide. Nem vagyok pirulós fajta, de kellemetlen, amikor a közeli barátaim is szólnak már, hogy régecske nem látnak semmi újat a blogban. De aki követi a napi eseményeket, annak nem kell magyarázkodni… Persze, most jöhetnétek azzal is, hogy bezzeg nagyobb muksók is szorítanak időt bloggolni (ráadásul kampányolnak is), hát akkor egy ilyen aprócska fickó, mint én, miért ne bírná. Dehát úgy néz ki, hogy jobban szeretek olvasni, mint írni.
Múlt hétvégén fiatalokkal “gyűltem” Medgyesen. A román-magyar ifjúsági iroda létrehozásához kívánunk hozzájárulni azzal, hogy megalapítjuk a romániai kisebbségi ifjúsági szervezetek fórumát, amely az iroda jelentős partnerévé válhat. Mindjárt a hétvégi medgyesi út után hétfőn Brassóba “vágtattam” (a havazás miatt néhol -20 km/h sebességgel…), ahol egy rendkívül színvonalas kisebbségi konferenciát szerveztünk. Az Európa Tanács részéről a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt felügyelő teljes Titkárság eljött. És persze még 120 külföldi… Keserűen szórakoztunk azon, hogy az egyik lettországi résztvevő Bukarestből véletlenül Brassó helyett Buzau-ba vett vonatjegyet, így aztán kb 8 órás késéssel jutott el a valós helyszínre.
Az elmúlt időszak talán legfontosabb eseménye a Nyelvi Charta ratifikálásának elindítása, amely – legalábbis a kormányzat szintjén nem ütközött ellenállásba. A kormányülés legszebb momentuma az volt, amikor a napirend szerint sor került a tervezet megvitatására. Mint ismeretes a nagyasztalnál csak a miniszterek ülnek (esetenként az őket helyettesítő államtitkárok). A többiek az oldalsó székeken. A miniszterelnök mellett két államminiszter: jobboldalán Gheorghe Pogea, baloldalán Markó Béla. Mivel az oldalsó székek előtti mikrofonok csütörtököt mondtak, és az ülésen Pogea éppen nem volt jelen, megkértek, hogy az ő székét és mikrofonját használva mutassam be a tervezetet. És most a poén: jól mutatott Tariceanu ministerelnök két magyar és főleg két Markó között. Kár hogy nincs erről képem az utókor kormányai számára…

Holnap Váradon vagyok, beleharapok az Aranyalmába…
Ugyancsak holnap kezdődik Marosvásárhelyen a Nemzetiségi Színházak Fesztiválja, menjetek el, mert színvonalas a válogatás.
Kisebbségi törvényről meg a demokratákról következő alkalommal (remélem, nem lesz ekkora szünet).

2 válasz: “Egyszerűen nincs időm”

  1. Réku

    Szia, régi brassói MADISZ-os!
    Gratula az Aranyalmához!
    A fesztivál megnyitóján és első hátrom napján ott voltam. Nagyon nagy a fejetlenség. Az első az, hogy úgy tűnik, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala sem különbözteti meg az Interetnikai Színházi fesztivált a Kisebbségi Színházak Kollokviumától. Az nem elég érv, hogy a Kollokviumon van díjazás, a Fesztiválon nincs. Ha a kollokvium műhely-jellegű, talán éppen fordítva kellene történjen: a Fesztiválnak legyen zsűrije, a műhelynek legyen igazi műhely-jellege, és a társulatok legyenek ott a rendezvény teljes ideje alatt, hogy ha sem Kisvárdán, sem az Iteretnikain nem látják egymás előadásait, legalább itt legyen erre lehetőség.
    Annak idején az Interetnikait azért találta ki Zseka, hogy a fővárosban/román szakmának elérhetővé tegye a “vidéki” és kisebbségi előadásokat. És tematikus volt: klasszikusok a kissebbségi nyelveken játszó színházakban… Mindkét sajátosság lekopott, amikor Temesvárra költözött a fesztivál, de ott a sok nemzetiséget egybeolvasztó európer városban a helyszín indokolta a “költözést”. Most miért volt fontos/indokolt Vásárhely? S hol a román sajtó?
    No, ha teheted, szerintem a vasárnap esedékes kollokviumra (sic!) próbálj leutazni. Fontos lehet átbeszélni néhány gyakorlati problémát.

  2. Adminisztrátor

    Igazad van, egy kicsit kavarttá lett ez a fesztivál. A helyszínt az ottani színház 60 éve indokolta, amúgy jómagam is inkább a vándorfesztivál híve vagyok, hogy ne csak bukarestben láthassanak kisebbségi színházat. Hétvégén ott leszek Vásárhelyen, SZKT is van, ugyanakkor én szeretném bezárni a fesztivált vasárnap. A javaslatok jók, sok megfontolni valónk van a jövőre nézve!