Politikus talárosok? Pár(t)atlan politikusok?
Minden csatornán a tegnapi alkotmánybírósági döntés és annak következményeit csépelik, és nem ok nélkül. Két kérdés merül fel itt rögtön: politikai döntést hozott-e az alkotmánybíróság, és létezik-e még a PDL névre hallgató párt?
Vegyük sorra. Véleményem szerint az alkotmánybíróság egyértelműen túllépte az alkotmányos keretet, hiszen ezzel a döntésével hozzáad a 114-es cikkelyhez. Ebben a cikkelyben ugyanis az alkotmány négy bekezdésben tárgyalja a felelősségvállalás intézményét, ebből minket most csak az első három érdekel. Az első bekezdés a felelősségvállalás általános lehetőségét szabályozza, a második a felelősségvállalás utáni bizalmatlansági indítvánnyal való élés lehetőségét, a harmadik pedig a felelősségvállalás következményét. Sehol az alkotmányban nincs olyan szabály – de még utalás sem -, hogy egy törvénytervezet parlamenti vitájának elkezdése után kizárt a felelősségvállalás. Még akkor sem, ha esetleges kritikusok most azt mondják, hogy igen, de mégse lehet lábbal tiporni a hatalmi ágak szétválasztását, a parlamenti törvényhozás szuverenitását. Egyszerűen ennyit szabályoz az alkotmány, minden más értelmezés nem alkotmányszerű, maximum morális lehet. Mert persze, lehet arról tárgyalni, hogy egyáltalán a felelősségvállalás intézményének van-e jogossága, vagy kell-e léteznie sürgősségi kormányrendeleteknek. De ez egy másik vita, ettől még az adott alkotmányos keretek között az alkotmánybíróság nem dönthet olyan érvek mentén, hogy egy adott dolog jó-e, vagy sem, morális-e vagy sem. Ettől hívják úgy, ahogy hívják…
És akkor vegyük a másik kérdést, mert ez már pikánsabb… Vérző sebként érzem saját karrierem 2006-os tapasztalatát, amikor a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Ez kirobbantott egy koalíciós vitát, melynek nyomán a PD is aláírója volt egy olyan megállapodásnak, amely arról szólt, hogy a képviselőház majd elfogadja azt a kormány által benyújtott formában. És persze került egy Valeriu Tabara (akiről mindenki tudja, honnan érkezett a PD-be), és rögtön meghalt minden. Akkor se létezett körömfeketényi szolidaritás, kohézió, egyenes beszéd a Demokrata Pártban, ahogy most se létezik. Egy ilyen szedett-vedett pártban nem is lehet, mikor egyik része az PDSR felbomlásából áll, másik része a PUNR, Vatra és más kihúnyt alakulat figuráiból, majd később a PRM-ből, PSD-ből vagy máshonnan kiszakadtakból verődött össze. Nem lehet egy ilyen szervezetben tiszta beszédet és szavatartást követelni, különösen akkor nem, ha erre az amalgámra rátevődnek egyéni és csoportos gazdasági érdekek. Tudom, hogy most belőlem részben a harag, részben a nagyon sokadik csalódás beszél. Sokan most akár mondhatnák is, hogy nem demokratikus dolog elfojtani egy párton belül a véleményeket. De itt messze nem arról van szó! Létezik egy pártok közötti megállapodás, és létezik ennek a megállapodásnak egy vállalási része is, amit kormányprogramnak hívnak. Ennek a betartása vagy be nem tartása nem az egyéni ambíciók, a vélemények szabad kinyilvánításának kérdése. Egy párt felelőssége az azt alkotó személyek közös felelőssége. Akkor is, ha talán holnap épp a “másik” vélemény diadalmaskodik a párton belül.
És nem tudom, hogy paranoiás vagyok-e, de félek attól, hogy a kisebbségi törvény képviselőházi eltemetéséért felelős Tabara sem volt véletlen, ahogy most a szenátusban Hardau sem az…
2010. November 4., 19:02
Szerintem nem helyes a döntés. Semmiféle alkotmányjogi akadályt nem látok, amely megtiltaná, hogy törvényhozási eljárás alatt levő törvénytervezetért vállaljon felelősséget a kormány. Ez semmiben sem mond ellen a hatalommegosztás elvének sem. Nem sérti vagy vonja el a parlament hatáskörét. A parlamentnek ott van a közvetlen támadási lehetősége, a bizalmatlansági indítvány. És az utólagos törvénymódosítás lehetősége továbbra is megilleti a parlamentet. Újra visszaütött szerintem, hogy a kezedeti AB összetételhez képest egyre több a nem szűk értelemben vett szakember, hanem a volt pártpolitikus az AB-ben, és az AB túlzott átpolitizáltsága. De ha ilyan a jogállamunk erőssége, ilyen a jogi kultúránk, ezzel kell élni.
2010. November 4., 22:24
Tisztelt Markó Attila!
Tisztelt államtitkár úr!
Romániában,annak ellenére hogy 20 éve jogállamnak tudja ,mondja magát,naponta és nagyon erősen kísért a múlt,a szeku diverziós gyakorlat,a pszicho terror.
Nincs semmi véletlenül,ám ennek ellenére nem kell félni,hanem ennek tudatában kell élni.A politikai banditizmust irányító művelő,a pártok felett álló GARDA NATIONALA válogatott legényeinek célja a zavarkeltés az érthetetlenség a félelem állandósítása.Igen sem a Tabara sem Hardau bandita akciója nem véletlen,ahogy a jövőben sem lesznek véletlenek,véletlen akciók
A vadak barlangjába való belépés után két lehetőség van:vagy felkészülten lő az ember vagy széttépik!!!
Felkészülten,félelem nélkül és eredményesen lőjünk?
Veress Dávid csíkszereda
2010. November 4., 23:47
Ezt így van ahogy Veres Dávid írja… az lehet, hogy nincs Garda Natianala, de az biztos, hogy van Romaniában “valami” ami nem állami intézmény, nem láthato, csak mint ellenállás érzékelheto amennyiben tisztességet, jogállamiságot, vagy csupán minoséget akarsz megkovetelni. Hogy tud-e ezen az rmdsz változtatni? Szerintem igen, ha megtanul 20 év után a megfelelo pillanatban a megfeleo helyre “loni”. Amit az rmdsz eddig produkált, az maxi vásári célbalovésnek mondhato.
2010. November 5., 07:07
“Egyre több a nem szűk értelemben vett szakember, hanem a volt pártpolitikus az AB-ben.”
Egyikük Puskás Bálint jogtanácsos, exszenátor.
2010. November 5., 07:23
“Politikai döntést hozott-e az alkotmánybíróság?”
Az AB egy politikai konstrukció, éppen ezért politikacsinálási lehetőségét firtatni álságos. A politika alapvonása, hogy olykor visszarúg. Akár oda is, ahol legkevésbé számítanak rá.
Nem először hoz a bukaresti AB politikai ízű és üzenetű döntést. És ilyenek még lesznek.
Volt már olyan, hogy az RMDSZ tapsolt a leghevesebben a szájíze szerinti AB-döntésnek.
Létezik-e még a PDL névre hallgató párt?
Létezik-e vagy sem, jelenleg a legnagyobb létszámban az egyrózsások ülnek Románia parlamentjében, és a konc ott tartja őket.
“Vérző sebként érzem saját karrierem 2006-os tapasztalatát, amikor a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet.”
De a karrier nem tört meg. Hegesedés mentes történet. Az amúgy romániai magyar szempontból erősen vitatható kisebbségi törvénytervezet köszöni szépen, Boc-ígéretként ma is lehet rá hivatkozni, ha a szavazók szóba jönnek.
“A Demokrata Párt egy ilyen szedett-vedett szervezet, amelynek egyik része az PDSR felbomlásából áll, másik része a PUNR, Vatra és más kihúnyt alakulat figuráiból, majd később a PRM-ből, PSD-ből vagy máshonnan kiszakadtakból – csupa XENOFÓBBÓL, teszem én hozzá – verődött össze. Nem lehet egy ilyen szervezetben tiszta beszédet és szavatartást követelni, különösen akkor nem, ha erre az amalgámra rátevődnek egyéni és csoportos gazdasági érdekek.”
Hát ha így van, és ezt mind tudták, akkor tetszettek volna nem összefeküdni velük. Mert ez a paranoia.
2010. November 5., 13:37
Szerintem az AB egy ideje nem a sajat funkciojat tolti be hanem egy politikai vegrehajto, mint intezmeny ennek ertelmeben teljesen felesleges a letezese. Itt mar nem az alkotmany betartasa a kerdes, hanem tancolas a part-zenere.
Az RMDSZ kiallt a bizalmatlansagi szavazason, mint huseges koalicios partner, de a masik fele viszont …. mutatot neki, mikor arrol volt szo h oktatasi torveny. Kerdem: annyi hiszti es bervonas utan meg most is megeri ott maradni?
En hittem azt, hogy ha masert nem, de ezert a torvenyert megeri a sok hiszti, de ha ez nem ment at, akkor mi lesz?